Csaba László: Jórészt a hetvenes évek modellje szerint irányítják a magyar gazdaságpolitikát

Egyre inkább kívülről a meg nem ismerhető, informális döntéshozatal uralja a magyar gazdaságpolitikát: rengeteg ügy csúszik a legfelsőbb szintre, ahol központosítva, személy- és akaratelven születnek meg a legfontosabb döntések. Ez erősen hasonlít arra, ahogyan a hetvenes években mentek a dolgok, amikor a valóban fontos dolgokat sosem akarták kimondani vagy leírni – véli Csaba László közgazdász, egyetemi tanár.

Hirdetés

A szakpolitika a háttérbe kerül a nagypolitikához képest, legfeljebb a legsúlyosabban elnagyolt döntések következményeit próbálhatja tompítani az apparátus, vagy rosszabb esetben utólagos hatástanulmányokkal igazolni a korábban már megszületett politikai döntést – mondta Csaba László közgazdász a G7.hu-nak.

A Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett 330 javaslatot tartalmazó ötletcsomagjáról azt mondta: nehéz olyan átfogó gondolatmenetet találni benne, amire felfűzve ez ötletbörzénél többnek mutatkozna.

A politika elsőbbsége két, az utóbbi időszakban különösen előtérbe került területen, így a migrációnál és az akadémiánál is nyilvánvalóvá vált, és nagy károkat okozott. Az akadémia esetében az sem kizárt, hogy az igen szélsőséges közelmúltbeli orosz átszervezés adta a mintát – fogalmazott a CEU professzora.

hvg.hu

Megosztás ismerősökkel

Add tovább cikkünket, hogy másokhoz is eljusson!