100 éves lett Bálint gazda – „Állítólag kedvelnek az emberek”

Bálint György 1919. július 28-án született – napra pontosan száz évvel ezelőtt. Ma is aktív, a közéletben is, a kertben is. Ez utóbbi az igazi terepe. A második világháborúban megjárt két megsemmisítő tábort is, az mentette meg az életét, hogy értett a kertészkedéshez. Azt vallja, hogy ne múljon el nap munka nélkül. A klímaváltozás aggasztja, van is egy tanácsa, mit tehetünk egy ilyen világban.

Az életemnek az első tizennyolc-húsz éve az, ami nyugodt, békés, kiegyensúlyozott körülmények között zajlott le.

Bálint gazda. Így kisbetűvel. Egy ország ismeri, talán van olyan is, aki nem tudja, hogy a Bálint a vezetéknév, az ország kertészmérnökének pedig György a keresztneve. Egy mindig mosolygós öregúr, aki most 100 éves. Láthattuk tévében, volt országgyűlési képviselő, mindene a kertészkedés. A Tanácsköztársaság évében született, fiatalon túlélte a holokausztot, a szocializmusban elvették a szívéhez nőtt családi birtokot, volt SZDSZ-tag, számos kitüntetés birtokosa. De mégsem ezekért ismeri mindenki. Hanem azért, mert jó eséllyel eszünkbe jut, ha egy gyümölcsfát, egy virágos kertet vagy gúlába állított zöldséget, gyümölcsöt látunk a piacon.

T-modell és a legszomorúbb időszak

Bálint György 1919. július 28-án született Gyöngyösön, itt járt elemibe és gimnáziumba is. Apja több nyelven beszélő, vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt, már négy-öt évesen vitte magával a fiát a földekre. „Abból élek, amit tőle tanultam. Meg persze abból, amit aztán hozzátanultam” – mondta egy interjúban. Visszaemlékezése szerint fontos volt a családban, hogy kis jótetteket hajtsanak végre. Jómódban nőtt fel, apjának már a ’20-as években Ford T-modellje volt.

1941-ben szerzett kertészmérnöki oklevelet a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. A családi birtok igazgatásával azonban nem sok időt tölthetett, mert 1942-ben munkaszolgálatra hívták be. A ’42-es zsidótörvény után elvették földjeik egy részét, folyamatosan beszólogattak a családnak, lépten-nyomon megkülönböztetés érte őket. „Az életem legszomorúbb időszaka volt.” 1944-ben Mauthausenbe, majd a gunskircheni megsemmisítő táborba hurcolták. A vészkorszakban egy testvére kivételével egész családját elveszítette, de ő – köszönhetően kertészeti tudásának is – túlélte a megpróbáltatásokat, a munkaszolgálatot és a megsemmisítő táborokat is. „A munkaszázadunk első állomáshelye az erdélyi Berecken volt. Amikor két nap vonatozás után megérkeztem, így szólt az ügyeletes altiszt: ’Ott van a szomszéd szobában ötven zsák zab, rakja rendbe őket!’ Fél óra alatt megvoltam vele. Nem gondolták, hogy ez a nyápic, diplomás zsidó képes lesz erre. Két évig tankcsapdákat ástunk. Mivel a többieknél jobban bántam a csákánnyal, néha tudtam másnak is segíteni, hogy elkerülje a büntetést. Amikor híre ment, hogy értek a gazdálkodáshoz, elhívtak fát metszeni a környéken, és fizetségként kaptam egy-egy tányér meleg levest, ami akkor életmentő volt” – mondta egy korábbi interjúban.

1945 nyarán került haza, egyedül kezdett gazdálkodni az egykori családi birtokon. A háború utáni rendszer elvette tőle a földet a földosztáskor, és egyre több nehézsége is akadta, a beszolgáltatás, az adózás. 1948-ban kulákká nyilvánították, államellenes tevékenység vádjával internálni is akarták. „Ekkor azt mondtam, én föladtam ezt a dolgot, és följöttünk Pestre.”

Az ország Bálint gazdája

A Magyar Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát szerzett. 1949-től előbb a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából agrártankönyveket írt és szerkesztett, majd a Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott. „Életem nagyon fontos eseményének érzem, hogy ezeket megírtuk.” 1953-tól a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt 1959-ig. Ezt követően a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főkertésze, majd az Állami Biztosító Főigazgatóságának kárbecslési szakértője. 1967-ben kinevezték a Kertészet és Szőlészet című hetilap főszerkesztőjévé, mely állásában 1981-es nyugdíjba vonulásáig megmaradt. Ezzel egy időben szerkesztette a Kertgazdaságot, a Kertbarát Magazint és a Kerti Kalendáriumot is.

image 100 éves lett Bálint gazda – „Állítólag kedvelnek az emberek”
© Túry Gergely

Az évben, mikor nyugdíjazták, Magyar Televízió Ablak című közérdekű magazinműsorának állandó munkatársa lett, egészen 2009-ig, egy időben ő volt a Gazdakör főszerkesztője is. Itt vált az ország elsőszámú kertészéve, Bálint gazdává.

Hogy hogyan lett Bálint gazda, arra így emlékszik vissza:

Amikor frissnyugdíjasként az Ablak című műsor stúdiójában bemutatkoztam, és elmondtam, milyen tanácsokat próbálok majd adni, az egyik fiatal kolléganő fölkiáltott: „Maga lesz a Bálint gazda!” Még a KB agitprop osztályának rettegett vezetőjével, Lakatos Ernővel is jóváhagyatták, mert a Szabad Európa Rádióban szintén ezen a néven adott kertészeti tanácsokat az 1975-ben elhunyt Czupy Bálint, aki nagy ellenzője volt a szocialista mezőgazdaságnak. Én megtiszteltetésnek vettem ezt a címet, mert a falumban régen és a világon mindenhol a tapasztalt, megbecsült embereket szokták gazdának hívni.

A köztévés pályafutása mellett elindult a közéleti pályán is, 1994 és 1998 között az SZDSZ parlamenti képviselője volt, de előtte szinte az összes párt megkereste, hogy legyen a jelöltje. Nemet mondott a kisgazdáknak és az MDF-nek, az MSZP-nek és a Zöld Pártnak is. Az SZDSZ-ből Magyar Bálint kereste meg, menjen hozzájuk, ez a neki való párt. „Az én természetem olyan, hogy mindig szeretek valahová tartozni. Talán a politikai tevékenységem is azért volt, mert az SZDSZ-ben úgy éreztem, hogy ott sok olyan ember van, akivel érdemes az embernek a gondolatait megosztani.”

Érd, Diósd és Százhalombatta egyéni képviselője lett, tisztelték a választókerületben, de hamar rájött, nem a politika az ő világa. Amikor a ciklus felénél elnököt cserélt a párt, Bálint gazda megbeszélte Kunczéval, ’98-ban kiszáll. „Megmondtam neki, hogy én ezt szeretném a továbbiakban is csinálni, és úgy érzem, hogy az SZDSZ nem tartja elég fontos témának, nem szívügye ez a téma. Erre Kuncze azt felelte, hogy „nézd, Gyuri bácsi, ez egy kis párt, amelyik három-négy témával tud behatóan foglalkozni, és ezek között nincs ott a mezőgazdaság.” Ekkor közölte, kiszáll a ciklus végén.

A mai napig

A képviselősége óta csak a szakmájának él – kisebb, szimbolikus fellépéseket vállal csak, Karácsony Gergely nagy támogatója –, tanított, kutatott, publikált (nyugdíjas évei alatt 31 szakkönyvet írt) és próbálta a lehető legszélesebb körrel megismertetni a kertészkedést. „Megkerestük, hol a legnagyobb az érdeklődés bizonyos dolgok iránt, és ott tartottunk tanfolyamokat, előadásokat, kiállításokat rendeztünk.” A mai napig járja az országot.

image 100 éves lett Bálint gazda – „Állítólag kedvelnek az emberek”
© Túry Gergely

Azt mondja magáról, érzékeny a társadalmi kérdések iránt, és „manapság is nagyon mélyen érint az a rasszista hullám, ami itt most az országban erőre kapott. És hát én nagyon, nagyon ellene vagyok minden, minden társadalmi diszkriminációnak.”

Megviselte a kerületi díszpolgársága körüli botrány is. A Fidesz ugyanis még februárban leszavazta Bálint gazda XVI. kerületi díszpolgárságát. Akkor az egyik fideszes képviselő, Vincze Ágnes azzal indokolta döntését, hogy „ha pitiség, ha nem, én sem SZDSZ-es múlttal, sem szocialista múlttal nem támogatok senkit díszpolgárnak. Ez van. Lehet kiakadni meg személyeskedni, ebben a döntésemben az sem hatna meg, ha 110 éves lenne Bálint György”. A kertészmérnök később erre azt mondta:

Rosszul esett a megjegyzés, bár az is igaz, meglehetősen kontraproduktívra sikeredett. Ha nincs ez a kirohanás, talán már nem foglalkoznának velem annyit, de így elég komoly reflektorfénybe kerültem. Rengetegen megkerestek, sokan személyesen is, szegény feleségem nem győzött kávét főzni…

Azóta az MSZP kitüntette őt, illetve a Somogy megyei Várda díszpolgára is lett. Több kitüntetése is van, 2009-ben a főváros és Gyöngyös díszpolgára lett, övé a Magyar Érdemrend tisztikeresztje, a Prima Primissima díj és a Magyar Szabadságért díj is. De az állami kitüntetésektől is többet ér saját bevallása szerint a Bálint gazda Olvasókör, illetve az, hogy amikor az olvasókör a kertjébe diófát ültetett Bálint gazdával, később meglepték őt az első terméssel.

A mai napig kertészkedik a magaságyásban, de már keveset. „A fákat viszont még megmetszem.” Egyik alapelve az, hogy az embernek csak addig érdemes élnie, amíg valamit alkotni képes. „Amennyire erőmből futja, minden felkérésnek eleget teszek.” E mellett mivel tölti a napjait? „Sok elfoglaltságom van. A legtöbbet az internettel foglalkozom, van egy honlapom, aminek 425 ezer követője van, sok levelezéssel jár, amit persze nem egyedül csinálok. Az unokám informatikus, ő a társam ebben. Elég sok előadásra hívnak, de már nem tudok mindnek eleget tenni, válogatni kell a felkérések között. Sok társadalmi munkát végzek, a MÚOSZ-ban az Aranytollas újságírók elnöke vagyok, és évekig végeztem szociális munkát például Tarnabodon. Mindig vannak felkérések cikkek írására. Engem mindig érdekelt a közösségi élet, az ad nekem jó érzést, hogy amit én tudok, azt

továbbadhatom másoknak.”

Néhány napja videóriportot közölt vele a világ egyik legismertebb hírügynöksége, a Reuters. Az első mondat az, hogy „Bálint György, Magyarország kedvenc kertésze ebben a hónapban ünnepli a 100. születésnapját, de a tanácsaira nagyobb szükség van most, mint eddig bármikor.”

Visszatekintve erre a 100 évre, azt mondta, „hogy a környezet ápolása a legcsodálatosabb foglalkozás, amit egy ember kívánhat magának az életben.” Szerinte bármekkora lehet a megművelhető földterületünk, az a lényeg, hogy valamennyi zöldséget, vagy gyümölcsöt mindenképp termesszünk magunknak. „Azok, akik maguknak termelnek, több zöldséget és gyümölcsöt szoktak fogyasztani, mint azok, akik egyáltalán nem termesztenek semmit.” Szólt a klímaváltozásról is, szerinte most különösen fontos, hogy minél több ember önellátó közösségekbe szerveződjön.

image 100 éves lett Bálint gazda – „Állítólag kedvelnek az emberek”
© Túry Gergely

Egészséges és dolgozik, kiegyensúlyozott életet él – nem csoda, hogy mindenki a titkára kíváncsi. Szerinte nincs titok, hacsak az nem, hogy egész életében egy olyan dologgal foglalkozhatott, amit szeretett, és amiben mindig megtalálta az örömét.

Egy kertésszel minden egyes nap történik valami, kinyílhat egy virág, kihajt az első  gyökér a magból, megérik a paradicsom.

Tíz évvel ezelőtt azt mondta Bálint gazda, hogy:

mindenféle apró-cseprő dolgokat csinálok, és ennek következtében ismernek, meg állítólag kedvelnek is az emberek.

via hvg.hu

Ha további érdekes tartalmakat szeretne kapni csatornánkról, akkor kövessen minket Facebookon.

Szóljon hozzá a témához regisztráció nélkül