Ahhoz, hogy ellopjanak százmilliárdot, meg kell fertőzni ezermilliárdot

Ha olyan az ügyészség, hogy bizonyos ügyekben szisztematikusan félrenéz, akkor nagyjából olyan, mintha nem is létezne. Ezért tulajdonképpen olcsóbban kijönne az ország abból, ha egyszerűen kifizetnénk egy nagy adag pénzt a korrupció mostani haszonhúzóinak, mert akkor nem kellene fenntartani ezeket a rosszul működő látszatintézményeket. A korrupció az intézmények romlottságát mutatja, és alapvetően az országot gyengíti.

A G7 podcast vendége Tóth István János közgazdász-szociológus, a Korrupciókutató Központ (CRCB) igazgatója és az MTA tudományos főmunkatársa. Az adást a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni. (Vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).

Ha egy szereplő úgy dönt, hogy korrupt lesz, akkor a piaci nyereségen felül kap egy korrupciós járadékot, viszont a költsége is nő, hiszen megjelenik a lebukás kockázata. De Magyarország esete is mutatja, hogy önmagában nem elég a nagy kockázat lebukás, ennek ki kellene egészülnie valódi retorzióval. A fejlett világban nagyon ritkán, kevés esetben fordul csak elő, hogy az ellenőrző hatóságok olyan szétesett állapotban legyen, mint Magyarországon, mondta Tóth.

Fontos viszont, hogy az egyszerűen értelmetlen projetek, a fehér elefántok – mint a sárazsadányi kalandpark vagy a tyukodi kilátók – nem számítanak feltétlenül korrupciónak, csak akkor, ha a dolgot szervezett összejátszás előzi meg.

Magyarországon még mindig nem jöttek rá az emberek, hogy ha engedik a korrupciót teret nyerni, akkor saját és a gyerekeik jövőjét ássák alá, mondta Tóth. Pedig van remény, a balti országok és Szlovákia például néhány év alatt a fejlett országok szintjére vitték le a korrupciót. De Magyarországon is van jó példa, az autópályamatricás rendszer például szinte nullára csökkenti a korrupció esélyét.

via g7.24.hu

Megosztás ismerősökkel

Add tovább cikkünket, hogy másokhoz is eljusson!