Állami százmilliókból indítanának új lapot Káslerék

Országút címmel kulturális és közéleti kéthetilapot indítanának a Petőfi Irodalmi Múzeum alá betagolva, a „legjobb szakemberekre” bízott új médium – közpénzből – évi 300 millió forintba kerülne – derül ki a hvg.hu birtokába került kormányzati előterjesztésből. Az állami díjak kiosztásába is bevonnák a „nemzeti jelentőségű erőközponttá” emelt múzeumot, amely a könyvpiaci folyamatokba is beszállna, de az Emmi javaslata szerint hazánknak egy saját nemzetközi irodalmi fesztiválra is szüksége lenne. A nagyszabású fejlesztést azzal magyarázzák, hogy a gazdaság már stabil, jöhet a kultúra.

Kedden hoztuk nyilvánosságra annak a birtokunkba került, még titkos kormányzati előterjesztésnek az első részét, amely alapján milliárdos ráfordítással „nemzeti jelentőségű irodalmi erőközponttá” fejlesztenék a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM). Átvariálnák az írók támogatását, egy központba szerveznék az írószövetségeket, ösztöndíjat biztosítanának a „magyar érdekeket szem előtt tartó” újságíróknak – ilyen javaslatokkal álltak elő az Emmi Kásler Miklós tárcavezető által jóváhagyott anyagában.

Állami százmilliókból indítanának új lapot Káslerék
Demeter Szilárd
© Túry Gergely

Ha a kormány rábólint, egy sima kormányhatározattal átültethető a gyakorlatba a láthatóan részletesen kidolgozott javaslatcsomag, amely jelentős átfedésben van a Prőhle Gergely utódjaként a PIM élére helyezett Demeter Szilárd pályázatával. Így visszaköszön benne, hogy a múzeumnak akár politizálva is képviselnie kell a magyar értékeket. Demeter korábban a Századvégnek is dolgozott, és nyíltan elismerte, hogy „tisztelője” Habony Árpádnak, ugyanakkor állítása szerint főigazgatóként nem akarja háttérbe szorítani a kormánykritikus szerzőket.

A gazdaság stabilizálása után jöhet a kultúra

A megszerzett kormányzati anyag készítői abból indulnak ki: most, hogy az ország gazdasági helyzetét sikerült stabilizálni, itt az ideje jobban fókuszálni a kulturális területre. „A 2010 és 2018 közötti kormányzati ciklusok politikájában kiemelt szerepet játszottak a gazdasági kérdések, természetszerűleg érvényes a megállapítás a 2018-ban indult kormányzati ciklusra is, azonban annak fókusza gyökeres átalakuláson ment keresztül.”

“Az ország gazdasági helyzetének stabilizálása, pénzügyi sérülékenységének csökkentése, a munkahelyteremtés, az adórendszer átalakítása, a munkavállalók és a családok helyzetének megerősítése után, ezeknek az eredményeknek köszönhetően már a kultúra területén is kitűzhetők olyan újszerű célok, amelyek Magyarország és a külhoni magyar kultúra felvirágzásának új korszakát hozhatják el” – olvasható a kormányzati anyagban. Ebben emlékeztetnek arra is, hogy “a kultúra és a közművelődés területe – annak nemzetegyesítő és -megtartó szerepére is figyelemmel – 2010-től kezdődően mindenkor az Orbán-kormány kiemelt támogatását bírta”.

Az építkezés első lépése: új fórum és hozzá új vezető értelmiségi kör kell

Az „új kulturális építkezés első és egyik legfontosabb lépésének a szellemi élet felpezsdítését, intenzívebbé tételét” tartják, hogy a kultúra különböző területein alkotók „megismerhessék egymás gondolatait” és diskurzus alakulhasson ki. Ennek érdekében egy olyan „új fórumrendszerre” van szükség, amely egyrészt „nem politikai vagy zárt ideológiai alapokra építkezik”, másrészt érthető nyelvezettel, a társadalom széles rétegeit képes elérni. Az Emmi már meg is kezdte, méghozzá „miniszteri szinten” az új fórumrendszer létrehozásának előkészítését, így elindult „annak a vezető értelmiségi körnek a felkutatása, amely alkalmas lehet ennek az új megközelítésű kulturális, illetve közművelődési célú fórumnak a működtetésére”.

Állami százmilliókból indítanának új lapot Káslerék
Kodolányi Gyula
© MTI / Czimabl Gyula

Az anyagban hivatkoznak Kodolányi Gyula költő, műfordítónak az akkor még Magyar Időknek hívott kormánylapban tavaly publikált ötletére, miszerint „orgánumok és megfelelő terjesztési infrastruktúra nélkül nem juthat szóhoz” az az értelmiség, amely interpretálja a „nagy új szellemi teljesítményeket”. „Ezt a nemzeti tehetséggondozó szellemi feladatot tudná elvégezni egy jó hetilap legjobb erőkből felépített törzsgárdája” – idézik Kodolányi gondolatát.

Szélesebb réteget elérő lap kell

Káslerék javaslata ezt meg is valósítaná: „a hazai kulturális lapkínálat bővítése érdekében egy új, szélesebb rétegeket megszólító kétheti lap megalapítására és állami segítséggel történő elindítására” van szükség – olvasható az előterjesztésben. Az új kétheti lap neve Országút lenne, 490 forintért lehetne megvásárolni, és a tervek szerint a 48 oldalas kiadvány 8000 példányban jelenne meg.

Az új lap elindítására és csak az idén felmerülő költségeire 374 millió forintot szánnak, a részletes költségvetésen belül kifejezetten bér jellegű kiadásokra 99,5 millió forintot irányoznak elő, de még ezen felül fizetnének ki 50 millió forintot szerzői honoráriumokra. Az egyszeri, induláskor adódó kiadásokat letudva, a 2019. évi támogatást a jövőben már be kell építeni a mindenkori költségvetésbe, ami azt jelenti, hogy a tervek szerint évente 300 millió forintot költhetnének az új folyóiratra.

A PIM alá tagolva, a legjobb szakemberek irányításával

A lapot “a legjobb szakemberekből – szerkesztők, cikkírók, gazdasági és marketingszakértők stb. – kiválogatott, professzionális szerkesztőbizottság vezetné”. Olyan szakemberekre bíznák, akik

tudatában vannak azoknak a nemzetstratégiai feladatoknak, amelyeket egy ilyen lapnak el kell látnia,

a „vezetés egyértelmű felelősségi körökkel és hierarchiával épülne fel, tapasztalt jelöltekkel a főszerkesztő és a helyettese posztjára” – ami arra utal, már megvannak, kik jönnek szóba a médium irányítóiként. Az Országút „önállósága” érdekében egy nonprofit korlátolt felelősségű társaságot hoznának létre a kiadására, ez azonban a Petőfi Irodalmi Múzeum felügyelete alatt állna.

Az előterjesztés kész helyzetnek veszi, hogy “mai viszonyok mellett egy kulturális lap elindítása és működtetése nem függetleníthető az állami forrásoktól”, de azért el akarják kerülni, hogy minden tekintetben közpénztől függjön a fenntartása. Ezért céljuk, hogy “bevezetést követő felfutási időszakban a lapnak számottevő hirdetési bevételekre kellene szert tennie”. Csakhogy az Orbán-kormány bevett gyakorlata évek óta, hogy a különféle kormányzati kampányok hirdetési költéseivel gyakorlatilag pénzelik a hozzájuk húzó lakájmédiát, így kérdéses, hogy az Emmi anyagában valódi, piaci hirdetésekre gondolnak, vagy csak az állami forintok becsatornázására.

Az új sajtótermékről még az derül ki a megszerzett kormánytervezetből:

  • legfontosabb célja, hogy a lehető legszélesebb célközönséget érje el, de „e triviálisnak tűnő célkitűzés merőben új megközelítést kíván, mivel a hazai lapoknak eddig jellemzően választaniuk kellett a széles társadalmi elérés és a szűk, ‘értő hallgatóságnak’ szánt tartalmak között”,
  • „mértéktartó módon nem foglalna állást a politikai pártok vitáiban, de ez nem jelentene egy ‘elefántcsonttorony’-megközelítést”: bátran megvitatná „a nemzet szempontjából lényeges közéleti kérdéseket”
  • vegyes kulturális profilt vinne, „átfogva a magyarság számára fontos külföldi szellemi, közéleti, irodalmi fejleményeket is”,

A PIM lenne a magyar irodalom központi ügynöksége is

A dokumentum alapján a PIM irodalmi ügynökségként is funkcionálna: egyrészt „Kárpát-medencei magyar irodalmi ügynökségként programszerűen kiajánlhatná “az erőterében mozgó írókat”, akik ezért honoráriumot kapnának. Így gyakorlatilag egész éves “irodalmikaraván-programról” lenne szó, az olvasókhoz közel hozva a szerzőket, de „exportirodalmi ügynökségként” is működne.

Káslerék meglátása szerint ugyanis „a magyar könyvszakmából ez a munkafázis hiányzik”. “Az irodalom nemzetközi vérkeringésébe Magyarország és a magyar nyelvű irodalom egésze import szempontjából be van csatornázva”, többek között azért, mert a kiadók ilyen jellegű üzleti, fordítási és kiadási tevékenysége világszínvonalú, de “az irodalmi export nagyon gyenge, az elmúlt három évtizedben voltak különböző jobban-rosszabbul működő fordítástámogatási projektek, de átfogó, koncepcionálisan egy sem volt” – állapítják meg.

Ezen a fordítások támogatásán túl képzéssel és koordinációval segítenének, valamint „biztos és rendszeres forrás” biztosításával, egyben jó együttműködésre törekedve a kiadókkal és az írószervezetekkel. Az is terv, hogy a PIM alá szerveznék be „az eddig fragmentáltan és kisebb összegekből működő összes fordítási programot”, és megfelelő keretösszegből az irodalmi múzeum kiadókkal, szakmai szervezetekkel egyeztetve jelölné ki a fordítandó művek listáját.

Beszállna az állami díjak osztásába és a könyvfesztiválokba

Irodalmi ügynökségként a PIM a külföldi magyar intézetek kulturális és tudományos diplomáciai tevékenységébe is beszállna, így a javaslat szerint:

  • a PIM lenne a szakmai koordinátora minden nemzetközi könyvvásári jelenlétnek, a nagy kiadókkal egyeztetve, de saját ágenda szerint mutassa meg a magyar irodalmat,
  • bevonnák társszervezőként az állami támogatással megvalósuló (könyv)fesztiválokba,
  • helyet kapna az állami díjadó grémiumokban, így a Kossuth-, József Attila-, Márai-díj, Magyarország Babérkoszorúja stb. és részt venne az NKA irodalmi szekciója munkájában.
  • a külügyminisztériumhoz tartozó Balassi Intézet 2012-ben indította el a Publishing Hungary Programot, amelynek többek közt az a célja, hogy támogassa magyar szerzők és könyvek megjelenését, reklámozását a külföldi könyvvásárokon, valamint irodalmi fesztiválokon. Ezt a programot is PIM-nek adhatnák át.

A koncepció részletezi, hogy “kisebb nemzetek irodalmát eladni nem lehetetlen”, amire követendő példaként a katalán modellt hozzák. Mint írják, a katalán irodalom 2007 előtt ismeretlen volt a világban, ebben az évben a régió volt a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége, azóta évi kétszáz könyvüket fordítják le a világ nyelveire. Az előterjesztés készítői szerint azért, mert belátták, ehhez is érteni kell, és az “ebben a legjobb” dánoktól, svédektől, norvégoktól és finnektől tanultak.

Stúdiót a múzeumba, mert az online közönségre is gondolnak

Az újrahangolt PIM-ben „rendhagyó irodalmi produkciókat” is szeretnének, így „irodalomórákat, rendhagyó könyvbemutatókat, összművészeti produkciókat közvetíthetnének élőben a közösségi médiában, werkfilmet, kisfilmeket készítve”. „Ma már nem csak a fizikailag jelen lévő, hanem az online csatornákon elérhető közönségre is gondolni kell” – ébrednek rá 2019-ben. Ezért a PIM épületében ki kellene alakítani egy stúdiót – „hasonlóan az A38-hoz – ahol a programokhoz csatolva folyamatosan lehetne élő bejelentkezéseket és a hozzájuk kapcsolódó háttéranyagokat előállítani”.

Állami százmilliókból indítanának új lapot Káslerék
© Túry Gergely

A PIM mint “inkubátorház”, fiatalokat megcélzó, „multimédiás eszközökkel történő népszerűsítő folyamatokat” is vinne. „A cél, hogy minél több, minél frissebb megközelítést becsatornázhasson, ezért jelentős pénzdíjért meghirdethetnének egyfajta „kulturális startup-ösztöndíjprogramot is” – ötletelnek.

Saját irodalmi fesztivál és a művészeti akadémiák felülvizsgálata

A dokumentum további részében „ötletváz”-ként bedobnak olyan „társadalmi hatású programokat”, amiket még részletesen ki kell dolgozni. Ezekből a fontosabbak emeltük ki:

Nemzetközi Irodalmi Fesztivál – Káslerék anyaga egy „reprezentatív és nagy irodalmi fesztiválon” agyal, ami „sokkal több, mint egy könyvvásár”, mert a társművészetekkel közösen, a Károlyi-palotával a centrumban szerveznék meg. „A szomszédos és a közép-kelet-európai országoknak mind van saját nemzetközi irodalmi fesztiválja, Magyarországnak nincsen ilyen.” Az új fesztivált minden év szeptember elején rendeznék meg úgy, hogy „Budapest belvárosának nagy része szóljon csak erről: az V., VI. VII., VIII. kerület számos helyszínét és városi terét be lehetne vonni, a központ a PIM lenne”.

Duna-menti Kulturális Köztársaság – minden évben a Dunán nekiinduló hajónak köszönhetően a Duna-menti nemzeti kultúrák mutathatnák meg magukat. „Minden nagyobb kikötővárosban megállhatna, és „kipakoljuk a portékát” egy-két napos villámfesztivált rögtönözve. Úgy időzítenék, hogy Budapestre a Sziget időszakában kössön ki – teszik hozzá.

Irodalmi emlékházak mint végvárak – korábban már tervezték, hogy az egész Kárpát-medencében felújítanák az irodalmi emlékházakat és emlékhelyeket. „Irodalmi végváraink felújítása kiemelten fontos, szükséges egy olyan operatív igazgatóság felállítása, amelynek csak és kizárólag az lenne a dolga, hogy az irodalmi emlékhelyeket egész évben folyamatosan monitorozza és működésüket szakmailag segítse” – javasolják.

„Élő klasszikusok” – a PIM irányítása alá tartozik jelenleg a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA), de mint megállapítják, csekély a társadalmi hasznosulása. Ráadásul “egy Magyarország méretű országban a világon jellemzően csak egy művészeti akadémia létezik, nálunk rögtön három, az előbbin túl a Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. „Ezen állapot felülvizsgálata mindenféleképpen javasolt” – olvasható az előterjesztésben.

„Százszor bátrak” – Trianon százéves évfordulójára egy verseny meghirdetésén gondolkodnak, egyrészt iskolák/kisrégiók számára, hogy mutassák meg városuk/régiójuk íróhősét. Továbbá egy listát is összeállítanának: „nagyméretű ’népszavazáson’ kiválasztanák az elmúlt száz év száz legfontosabb magyarországi íróját. Ezzel olyan országos szintű eseményt teremtenének, mint a A Nagy Könyv volt 2005-ben. Ugyanez a százas lista összeállítható a képzőművészetben, a zenében, a színházban és filmben, valamint a népművészetben.

„Száz év magány” – ebben a programban az előzőhöz hasonlóan „kifejezetten az elmúlt száz év száz legfontosabb irodalmi művét keresnék, ezen belül 50 anyaországi, 50 külhoni lehetne. Ez is megvalósítható más területen is: száz magyar zenemű, száz magyar film, száz magyar népművészeti alkotás, ezért évekre bontanák, így például 2020: a magyar irodalom éve, 2021: a magyar zene éve stb. lehetne.

„Noé bárkája ösztöndíjprogram” – ennek keretében olyan külföldi írókat hívnának meg három hónapos alkotói ösztöndíjjal, „akik fontosnak tartják az európai értékeket”.

Pénzalap kell, hogy hagyatékokat vásárolhassanak

A javaslat szerint a közgyűjteményekben őrzött kulturális javak gyarapítása is kulcsfontosságú, ezért ösztönöznék a „kormányzati jelentőségű a közgyűjteményekben őrzött vagyon gyarapítását”. Csakhogy „az állami szféra már két évtizede alig vagy egyáltalán nem versenyképes a műtárgypiacon”, így nem tudnak fontos emlékeket, iratanyagokat, művészeti alkotásokat vagy könyvritkaságok megszerezni.

Ezen is változtatnának, méghozzá azonnali pénzügyi fedezet biztosításával: a nemzeti szempontból jelentős hagyatékok felvásárlására és gondozására “egy megfelelő mértékű éves gyűjteményi alapot” hoznának létre. Ennek finanszírozására 2019-ben 250 millió forintot különítenek el, 2020-tól pedig szintén évi 250 millió forint forrást biztosítanak – olvasható az Emmi anyagában.

Ebben az is szerepel, hogy elsőként Illyés Gyula hagyatékának még magántulajdonban, a családnál lévő részére költenének. Az anyagban itt újra felbukkan Kodolányi Gyula neve, aki Illyés vejeként feleségével, Illyés Máriával együtt állami támogatást kért az általuk őrzött hagyaték feldolgozására, valamint a költő-író házában az „egykori életterének” megőrzésére, egy esetleges emlékszoba létrehozására. Az Illyés-hagyatékra és kutatására Káslerék már elő is irányoznak 68 millió forintot a lapunk által nyilvánosságra hozott javaslatban.

via hvg.hu

Megosztás ismerősökkel

Add tovább cikkünket, hogy másokhoz is eljusson!