Bukott az Emmi, majd Pintér megmutatja hogy kell felzárkóztatni a magyarokat

Pintér Sándor miniszternek vagy az általa kijelölt minisztériumi vezetőnek kell jóváhagynia a települések pályázatait.
A héten jelentették be, hogy a felsőoktatási képzés teljes irányítása átkerül az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM), de eddigi gazdája, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csonkolása már májusban megkezdődött. Akkor a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárság költözött át a Belügyminisztériumba (BM). A gyakorlati munka megszervezése kicsit lemaradva követte a hivatali ajtók átcímkézését, de az utóbbi hetekben megjelentek azok a rendeletek és határozatok is, amelyek az elosztható pénzek forrását és a róluk való döntés menetét rögzítik. Kormányzati és önkormányzati körökből származó információink szerint ezek a lépések egyértelműen a Kásler Miklós irányítása alatt működő apparátus gyengeségére vezethetők vissza.
Fideszes településvezetők állították lapunknak, hogy a miniszterelnök hónapokat várt a felzárkóztató csomagra, de egy idő után elege lett az ígéretekből és inkább az erős kezű vezetőként elkönyvelt Pintér Sándor belügyminiszterre bízta a területet. Mivel a programoknak főként a roma lakosság további leszakadását kellene megállítani, valamint azoknak a hátrányos helyzetű kistelepüléseknek az előbbre jutását kellene szolgálni, ahol az elmúlt évek közmunka programjai a lakosság nagy létszámát érintették, még az indoklás is kézenfekvő volt, hogy a közmunkát kézben tartó belügyi tárca feleljen a roma lakosságot segítő többi intézkedésért is. Közben ráadásul az is kiderült, nemcsak arról van szó, hogy a belügyminiszter dönt minden helyi ötletről és pályázatról, hanem arról is, hogy mindezt a kormányzati igazgatásban szokatlan módon rohamtempóban, mindössze 21 nap alatt akarja teljesíteni. Augusztus 1-ig minden minisztériumnak meg kellett nevezni egy helyettes államtitkárt, aki részt vesz a koordinációt végző „szakmai felsővezetői irányító testület” munkájában. Lapunk kérdésére a BM sajtóirodája azt felelte, ez a lépés megtörtént. A napi gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Magyar Falu Program kivételével minden elkészült pályázatnak hét napon belül el kell jutni hozzájuk és a csoportnak is hét napja van eldönteni, javasolja-e a miniszternek a program támogatását, majd a vélemény alapján maga Pintér Sándor, vagy az általa kijelölt belügyi vezető dönt a terv sorsáról újabb egy hét alatt. Az uniós pályázatoknál ugyanez a helyettes államtitkári kör, vagy az általuk felkért szakértők dolgozzák ki a pályázati felhívások szövegét is, szintén a BM-ben koncentrálva a pénzek feletti döntést. Érdeklődésünkre a tárca azt közölte, hogy az új rend alapján még nem írtak ki pályázatokat, de ez a „közeljövőben” megtörténik.

Nagy program, kis remény

Eddig két programot hirdetett meg a kormány az új feltételekkel, bár ezek egyrészt nem tartalmaznak új forrásokat, másrészt a hozzájuk kapcsolódó konkrét pályázatok még nem jelentek meg. A Felzárkózó települések hosszú távú programja nevet viselő csomag első körben 30 települést érint, összesen majd háromszázat. A KSH mutatói alapján kiválasztott leszakadt falvak közt leginkább olyanokat találunk, ahol közismerten nagyon magas a roma lakosság aránya, így a listán szerepel Csenyéte, Tiszabura, Nógrádszakál, vagy Ricse, Tiszabura és Vizsoly is. A Máltai Szeretetszolgálat Tiszaburán és Tiszabőn már kipróbált programja civilek és egyházak közreműködésével, a fiatalokra koncentrálva segíti az integrációjukat alapvető szociális készségek elsajátításától közösségi mosodák működtetésén át sok mindennel. A hosszú távú programra idén a Start munkaprogramból adnak át 10 milliárd forintot, s a máltaiak további 2 milliárdot kapnak a belügyminisztertől. A másik kezdődő program a Kedvezményezett települések gazdaságélénkítő programja nevet viseli, és november elsején indul 5 milliárdos kerettel 50 településen. Ennek előzménye az a tavaly decemberi kormányhatározat, amiben a gazdasági jellegű tárcák vezetőinek feladatként szabták, hogy mérjék fel a saját területükön, mit tudnának termelni a leszakadt térségekben. Így került szóba századszor is a téglagyártás, üvegházi zöldségtermesztés, játékgyártás, vagy éppen a gyógynövénytermesztés, holott ezek alig néhány falunak hoztak némi gazdasági előnyt az utóbbi években. Újdonságként szerepelt az ötletek közt a büntetésvégrehajtás gazdasági társaságainak ezekbe a falvakba telepítése. A kiválasztott települések közt végül nem csak kis községek jelentek meg, Csány, Diósjenő, Kunbaja, Mád, vagy Tiszaroff mellett felkerült a listára a majdnem hatezer lakosú Szécsény is.

via nepszava.hu

Szóljon hozzá a témához regisztráció nélkül