Ebből az elcsalt pénzből egy év alatt 35-ször felépülhetne a 4-es metró

Évente 50 milliárd euró tűnik el az áfacsalások miatt az Európai Unióban. Itt megtudhatja, hogyan működik a rendszer és mit lehetne tenni a csalások megakadályozására.

Áfacsalás: Magyarországra is elértek az európai körhinta-csalás szálai

Két magyar vállalat is részt vett a nagy európai áfarablásban, az úgynevezett “körhinta-csalásban”. Zöldi Blanka, a Direkt 36 nonprofit oknyomozói szerkesztőségének újságírója elmondta az ATV Start műsorában, hogy egyre gyakoribb a nemzetközi összefogás az újságírók között, mert azt látni, hogy például az áfacsalások több országba is átnyúló hálózatként működnek. Ezért a német Correctiv nonprofit szerkesztőség összehívta az összes európai újságíró szervezetet, hogy a Grand Theft Europe, a “nagy európai áfalopás” nevű projektben az ilyen nemzetközi áfacsalások felderítésében részt vegyenek.

Zöldi Blanka elmagyarázta, hogy a “körhinta- csalás” – amely az áfacsalás leggyakoribb módszere – azt jelenti, hogy egy nagyon bonyolult módszert felépítve használják ki, hogy az uniós országok között a kereskedelem ÁFA-mentes, de ahová érkezik az áru, ott meg kell fizetni az ÁFA-t. Beiktatnak olyan cégeket, amelyek nem fizetnek ÁFA-t, majd ezek a cégek eltűnnek, ezeket nevezik “hiányzó kereskedőknek”, és a hálózat többi tagja visszaigényli azt az ÁFA-t, amit nem is fizettek be, magyarázta.

Az adóhatóságoknak nincs meg az a kapacitása, hogy ezeket a visszaéléseket feltárják, mert nagyon bonyolultak a hálózatok, jegyezte meg az újságíró. Ezért nagy szükség lenne az adóhatóságok együttműködésére, az információk megosztására, jelentette ki Zöldi. Úgy vélekedett, hogy egységes áfaterület kellene az Unióban és egységes adózási szabályok. Állítólag 2022-re tervezik a bevezetését, pedig nagyon sürgős lenne, hiszen évente 50 milliárd euró tűnik el, amit nem fizetnek be ÁFA-ként, közölte az újságíró. Ez az összeg annyit jelent, amennyiből évente 35-ször meg lehetne építeni a 4-es metrót, tette hozzá.

Zöldi Blanka kiemelte, hogy az Európai Ügyészségnek hatásköre lenne a nemzetközi áfacsalások felderítésére, de például Magyarország nem kíván ebben részt venni.

Szó volt arról is, hogy az áfacsalásokat különféle termékekkel követik el, pl. cukorral, olajjal, de ha látják, hogy különböző intézkedések miatt már azzal a termékkel nem tudnak csalni, akkor áttérnek más termékre. Ilyen volt 2010-ben a karbon kreditekkel való ÁFA-fizetés nélküli virtuális kereskedés, amely nagy port kavart.

Az oknyomozó újságíró beszélt arról, hogy a két magyar cég kisjátékos volt ebben a hálózatban, az ő szerepük csak az volt, hogy segítsék egyik országból a másikba juttatni a terméket. Egyébként az áfacsalást jelenleg nagyon egyszerűen el lehet követni, mondta Zöldi Blanka, egy brit adónyomozó szerint jobban megéri ma már a bűnözőknek, mint a drogkereskedés.

atv.hu

Megosztás ismerősökkel

Add tovább cikkünket, hogy másokhoz is eljusson!