Belföld

Egy világjárvány küszöbén állunk, ez most már tény

Állati forrásból, feltehetően denevérektől ered a világszerte pánikot okozó új koronavírus, de még véletlenül sem jó ötlet emiatt kiirtani őket. A koronavírusokkal foglalkozó magyar szakértő szerint az olyan mutációk, amelyek a mostanihoz hasonló helyzethez elvezetnek, extrém ritkák. Viszont a gazdaváltást mi, emberek tettük lehetővé.

Határozottan jobban reagált a világ az új koronavírus megjelenésére, mint a korábbi járványokra – állítja Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a denevérek koronavírusaival foglalkozó magyarországi kutatócsoport tagja, akinek ebben a minőségében rálátása van a jelenleg zajló folyamatokra. A felkészülést jelzi szerinte, hogy napokon belül ismert és elérhető volt a vírus genomjának adata, ennek hatására gyakorlatilag napokon belül elkészült az első diagnosztikai teszt, amelyet világszerte elérhetővé is tettek.

„Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egész sor eljárásrendet és technikai javaslatcsomagot dolgozott ki a járvány kezeléséhez. Világszerte számos kutatói hálózat jött létre korábban, éppen az ilyen helyzetek kezelésére és váltottak éles üzemmódba. Megismertük a vírus receptorhasználatát, több műhelyben is elindult a vakcinafejlesztés, klinikai tüneteit hetek alatt megismertük, evolúciós változásait gyakorlatilag betegről betegre követhetjük. Folyamatos kockázatelemzés és adatközlés zajlik több tudományos műhelyből is világszerte” – ad bepillantást a háttérben zajló folyamatokba a szakember, aki szerint minden fegyver a kezünkben van, kérdés, hogy jól használjuk-e.

A denevérektől jöhet a vírus, de magunknak is köszönhetjük

A koronavírus esetében az egyik legnagyobb rejtély, hogy honnan jött. A konszenzus most egy állati forrás irányába mutat, egész pontosan a denevérek irányba (bár az első feltételezések még a kígyókat jelöltek meg forrásként – ezt a szakma többször megcáfolta). A denevérek nem véletlenül kerültek gyanúba. „Azért különlegesek, mert nagyon sok víruscsoportnak, többek között a koronavírusok csoportjának az úgynevezett génkészletét őrzik. Ez azt jelenti, hogy több tízmillió éve fejlődnek együtt bizonyos víruscsoportokkal” – magyarázta a hvg.hu-nak Kemenesi Gábor.

Denevérfajokból 1500-1600-at tartunk számon, vagyis elképesztő a diverzitásuk. „El lehet képzelni, hogy ha 30 millió éve fejlődik egy-egy-egy faj például a koronavírussal együtt, akkor abból milyen sokféle mutáció lesz” – közelít a számok felől a szakember, hangsúlyozva azonban, hogy az olyan mutációk, amelyek a mostanihoz hasonló helyzethez elvezetnek, extrém ritkák.

© AFP / Cris Faga

Kemenesi szerint magunkat sem hagyhatjuk ki a képletből: „Mellesleg ezt is magának köszönheti az emberiség, hiszen olyan mértékű változást okoztunk a bolygón, ami nagyobb esélyt jelent arra, hogy a vírusok eddig felfedezetlen területeket, úgynevezett ökológiai nicheket töltsenek be. Ezzel pedig megadjuk a lehetőséget olyan mutációk és genomváltozások létrejöttének, mint a mostani koronavírus emberi populációban történő megjelenéséhez vezetett”. Vagyis mi tettük lehetővé a gazdaváltást.

A denevérek ettől még nem gonoszak

– hangsúlyozza Kemenesi, és a Facebook-posztjában gyorsan hozzáteszi azt is, hogy még véletlenül sem jó ötlet kiirtani őket, mert az az ökoszisztéma-összeomláshoz vezetne. A teljesebb kép érdekében érdemes azt is megemlíteni, hogy a denevérek mellett számos más állat is őrizhet hasonló méretű génkészleteket, ott vannak például a rágcsálók, amelyek körében szintén nagy a vírusdiverzitás.

„Tudni kell azonban, hogy vírusok mindenhol vannak, és nem minden vírus patogén. Általában az emberek összekötik a vírust valami gonosz és csúnya dologgal, de tényleg nagyon sokféle vírus van, nagyon sok teljesen ártalmatlan is” – mondja Kemenesi.

A vadpiacok mint laboratóriumok

Tizenöt éve ismert, hogy a denevérek úgynevezett SARS-szerű koronavírusokat hordoznak világszerte. Az viszont még mindig nem tisztázott, hogy a mostani vírus hogyan került át a denevérről az emberre. A korábbi hasonló járványok esetében is, amelyeket a SARS- és a MERS-koronavírus okozott (vagyis a mostani vírus testvérei), az volt a helyzet, hogy volt egy köztes gazda, tehát a vírus valamely mutáció révén átjutott a denevérből valamely egy köztes gazdába, ott szintén fejlődött, majd onnan képes volt már emberről emberre terjedő változatot elérni.

© ARNE DEDERT / DPA / dpa Picture-Alliance

Mindenesetre az tény, hogy egy vadállatpiac kiváló olvasztótégely a vírus, a köztes gazda és az ember egymásra találására. Egy ilyen helyen különböző állatokat zsúfolnak össze, a vírusok pedig egy olyan közegben találják magukat, amelyben természetes módon ritkán vagy egyáltalán nem kerülnek. Kemenesi Gábor szerint nem véletlen, hogy Kína most betiltotta a vadállatok kereskedelmét, amit szerinte egyébként jó lenne hosszú távon is érvényben tartani.

Kemenesi Gábornak nincsenek kétségei, hogy a mostani vírus – mint minden más vírus – természetesen tovább fog mutálódni, de ezek a mutációk általában neutrálisak. Hogy a helyzetet tovább súlyosbító mutáció jöjjön létre, arra nagyon-nagyon kicsi az esély – mondja.

Kínában most már nagyon nehéz lesz megfékezni a járványt – ebben egyetért a vezető kutatókkal. Ennek több oka van. Egyrészt az esetek nagy része tünetmentesen zajlik le, ami az adott betegeknek persze jó, csakhogy így járványügyileg nehéz észrevenni a vírust, amely akadálytalanul terjedhet tovább. Kemenesi szerint a másik probléma az, hogy a betegek egyharmada szorul intézményes ellátásra: „Gondoljuk el, micsoda teher lenne ez még egy gazdag ország ellátórendszerének is, nemhogy egy szegényebb országnak. Itt ez a fő kockázat, nem az, hogy kipusztulunk.”

Fertőtlenítőszert szórnak önkéntesek a kínai Santung tartománybeli Csingtaóban
© MTI / EPA

Ahogy Kínában már nem lehet megfékezni a járványt, úgy az is biztosra mondható, hogy sok új országban is lesznek még behurcolt esetek. „Egy világjárvány küszöbén állunk. Ez most már tény” – fogalmaz a szakember. „Amit még nem tudnunk, hogy ezeket a behurcolt eseteket az adott országokban sikerül-e időben felismerni, és elkülöníteni, vagy elindul Kínán kívül is egy-egy lokális terjedés önálló terjedési láncolattal. Ez nagy baj lenne” – mondja a szakember, aki szerint az látszik a legproblémásabbnak, ha Afrikába is bejut a vírus, az ottani zsúfolt és rossz ellátórendszerrel rendelkező nagyvárosokban ugyanis – ahogy azt az ebolánál is láttuk – nagyon nehéz lesz útját állni a vírus terjedésnek.

Valószínűleg Magyarországon is lesz előbb-utóbb koronavírusos eset, de egyébként is influenzaszezon van. Az influenzához hasonlóan ez is egy cseppfertőzéssel terjedő betegség, ha tehát védekezni akarunk, a szakember szerint nincs más dolgunk, mint hogy mossunk kezet, és ne piszkáljuk az arcunkat, esetleg viseljünk arcmaszkot.

Az új koronavírus terjedéséről térkép is készült, itt tudja nyomon követni, hová jutott már el a kórokozó a világban.

via hvg.hu

Szóljon hozzá a témához regisztráció nélkül