Belföld

Egymilliárd királylepke tűnt el a klímaváltozás és az illegális fakitermelés miatt

A királylepkék vándorlása az egyik legcsodálatosabb látvány. A globális felmelegedés hatásai azonban könnyedén elpusztíthatják őket.

Pazar látványban van része annak, aki meglátja az Észak-Amerikából Mexikó középső részére vándorló lepkéket, amint lángoló narancsszínű szárnyaikkal elborítják a zöld hegyoldalakat, napfelkeltekor szinte az eget is elhomályosítják, és nem lehet mást hallani, mint szárnyaik verdesését a földön és a faleveleken.

A világ egyik biológiai csodájának tekintik őket. Nem véletlen, hogy évszázadok óta mítoszok veszik körül lényüket. Az őslakosok szerint őseik lelkét hordozzák.

Találtak olyan, a spanyol hódítást megelőző időkből való edényeket, amelyekre királylepkét festettek. Ma is a régió egyik jelképe, címerállata.

A Föld egyik legrégibb, legellenállóbb fajtájáról van szó, amelyet azonban napjainkban pusztulás fenyeget – írja a Washington Post

VIDEÓ: a királylepkék vándorlása

A lepkék a nyarakat az Egyesült Államok északi részén és Kanadában töltik, az USA déli területein szaporodnak ősszel és tavasszal, a telet pedig Közép-Mexikóban vészelik át, hatalmas rajokban. Életciklusukat az optimális körülmények határozzák meg. A vándorláshoz 12-21 fok közötti idő az ideális, télen belefér egy kis eső, párosodás idején pedig legyen minél több selyemkóró. Mindezek a kritériumok a viszonylag állandó időjárási viszonyok függvényei.

Csakhogy ez az állandóság már nem létezik. Az amerikai Közép-Nyugaton egyre magasabbak a nyári hőmérsékletek. A texasi selyemkóró-mezők kiszáradnak. A hajdan ritka téli viharok rendszeres söpörnek végig Közép-Mexikón, amikor a levegő felmelegszik a Csendes-óceán felett és átfúj a régión.

A kutatókat most az érdekli, hogy a világ legalkalmazkodóbb rovarai képesek-e a klímaváltozáshoz idomulni.

Az amerikai halászati és természetvédelmi szolgálat szerint 1990 és 2015 között egymilliárdnyi lepke tűnt el.

A populációnak több mint 95%-a vándorol a mexikói erdőkbe. Elég egyetlen vihar vagy egy tömeges hőguta, és végez az egész populációval. Ez csaknem bekövetkezett 2002-ben, amikor egy téli viharban elpusztult a királylepkék 75%-a, 2012-ben pedig egy közép-nyugati hőhullámnak estek áldozatul tízezrek. Időnként vannak felfelé ívelő szakaszok. Például 2018-ban nőtt a populáció, amikor egy észak-texasi hidegfront miatt a szokottnál tovább maradtak a lepkék Dél-Texasban, és ez meghosszabbította szaporodási évszakukat. Tavaly szeptemberben azonban Oklahomában és Kansasban az elmúlt 125 év legforróbb szeptemberét regisztrálták, éppen a királylepkék átkelése idején. Veszteségeikről még nincsen pontos adat.

A klímaváltozást az egyes kipusztuló fajok listájával is lehet mérni. Tavaly februárban jelentette be Ausztrália, hogy eltűnt a Nagy-Korallzátonyról a mozaikfarkú patkány. Ezt a rágcsálót tekintik a globális felmelegedés első emlős áldozatának. Bár nehéz összevetni e csúnyácska lényt a fenséges királylepkével, abban egyformák, hogy szerepelnek az élőlényeknek azon az ENSZ által összeállított, közel egymilliós halállistáján, amelyeket a következő évtizedekben a klímaváltozás fenyeget.

Kedvenc mexikói erdőjüket súlyosan megrongálta az illegális fakitermelés, de a helyi vezetők megpróbálták azt helyreállítani, hogy visszatérjenek a lepkék. Az akció sikeres volt, de a klímaváltozás sokkal nagyobb veszélyt jelent számára.

A mexikói Rosarióban, fő téli élőhelyükön a Természetvédelmi Világalap (WWF) a szárazságot tűrő oyamel fenyőket ültet, hogy oltalmat nyújtson a királylepkéknek a hőmérséklet-emelkedés esetére. Ez azonban a szakemberek szerint édeskevés: ha nem oldjuk meg a klímaválságot, vége szakadhat e csodás lények vándorlásának.

Szóljon hozzá a témához regisztráció nélkül