Egyszer már romba döntötték a világot – most újra támadnak

A hedge-fundok és más befektetők hatalmas kereslete a befektetési termékek iránt a jelek szerint újraélesztette azokat a termékeket is, amelyek a 2008-as válság idején becsődöltek, komoly gondot okozva ezzel a pénzügyi rendszernek. Tíz év szenvedés után kezd fellendülni a CDO-k piaca.

Tavaly volt az első olyan év, hogy a Bloomberg összesítése szerint emelkedett a globálisan kibocsátott úgynevezett CDO-k (collateralized debt obligation – értékpapírosított jelzálog fedezetű kötvények) piaca 10 évnyi csökkenést követően. Ezek olyan értékpapírok, amelyek mögött több hitel áll csokorba kötve fedezetként, s amelynek hozamfizetését e hitelek kamatfizetési biztosítják. Ilyen papírok mögött álltak a 2008-as válság idején nagyon sok esetben értékpapírosított jelzáloghitelek, amelyek nemteljesítése miatt ezek a CDO-k is elértéktelenedtek, s tovább súlyosbították az amerikai jelzálogpiacról kiinduló válságot.

Emlékszik még a válságot kirobbantó CDO-kra? Ezekkel üzletelne most a tőzsde

Egyszer már romba döntötték a világot - most újra támadnak

Gazdasági lassulásra is készül az MNB a kötvényprogrammal

A CDO-kibocsátás 2007-ben érte el a csúcsát, a hírügynökség összesítése szerint évi több mint 150 milliárd dollárt csak az Egyesült Államokban (más források globálisan évi 5-600 milliárd dollárra teszik ennek mértékét). Azóta minden évben csökkent a kibocsátott mennyiség, egészen 2017-ig, akkor már csak 61,1 milliárd dollár értékben jöttek új CDO-k a piacra. Tavaly viszont fordulat következett be, 79 milliárd dollár értékben bocsátottak ki CDO-kat, ez 2014 óta nem látott csúcsot jelent.

A kibocsátók ráadásul most “finomhangolták” is termékeiket: vannak már olyan CDO-k is, amelyek most már készpénzt is tartalékolhatnak arra, hogy később vegyenek meg olcsónak ítélt hitelköveteléseket. Más módon is hozzányúltak számos CDO esetében a szabályozáshoz, soknál a kibocsátók megemelték a legrosszabb besorolású hitelek maximális arányát a kötvények -k által képviselt hitelportfóliókban. A megkérdezett kibocsátók ezt azzal indokolták, hogy készülnek a gazdaság lassulására, amikor várhatóan a jelenleginél nagyobb ütemben lesznek majd különböző hitelek a mostaninál rosszabb besorolásúak, s esetleg nagy mennyiségben lehet majd ezeket felvásárolni.

A CDO-k kibocsátói azt állítják, hogy a mai papírok kevés hasonlóságot mutatnak a válság előtt kibocsátott társaikkal. Egyrészt a mostaniak mögött jórészt vállalati hitelek állnak – az értékpapírosított vállalati hitelek felfuttatására már Magyarországon is tettek lépéseket – s ezek szerintük jóval kevésbé kockázatosak, mint a lakossági jelzáloghitelek, különösen azok subprime fajtája. Ráadásul azóta már szigorú korlátozások vannak érvényben arra vonatkozóan, hogy a CDO-kibocsátók mekkora tőkeáttétellel működhetnek.

Ugyanakkor kockázatosabbak is lehetnek bizonyos szempontból, ugyanis fedezetként vállalati kötvényeket kell tartaniuk, amelyek árfolyama a piaci turbulenciák idején jellemzően intenzívebben tud lefelé mozogni, mint a lakossági hiteleké. Mindenesetre az a képességük, hogy a piac beszakadásakor jó árakon tudnak vásárolni, nagyon vonzóvá teszik őket,, iparági szereplők szerint nyugtalanabb időszakokban 20 százalékot is tudnak éves szinten ezek a CDO-k, nyugodtabb körülmények között pedig 10 százalék körüli hozammal működnek.

Bár a CDO-piac még csak most kezd fellendülni, egy másik hasonló fajta, a CLO-k (collaterized loan obligation – hitel fedezetű CDO) piaca már most is hatalmas. Ezek jellemzően tőkeáttételes, sokkal rosszabb minőségű hiteleket fognak csokorba, ilyenek kibocsátásán keresztül szokták összegyűjteni a tőkét például egy-egy vállalatfelvásárláshoz. Ilyen papaírokat 2017-2018 során mintegy 300 milliárd dollár értékben bocsátottak ki.

Bár sokan most is nagy lehetőséget látnak az ilyen strukturált termékben, van azért jóval óvatosabb megközelítés is. A válság alatt nagyon sok ilyen strukturált CDO csődölt be. Csodálkozom, hogy vannak olyan emberek, akiknek ennyire rövid a memóriája – mondta Jason Merrill, a 26 milliárd dollár befektetéséért felelős Penn Mutual Asset Management szakértője.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

via napi.hu

Megosztás ismerősökkel

Add tovább cikkünket, hogy másokhoz is eljusson!