Érdemes külföldön nézni munkát: Orbán még 3 ciklusig maradni akar

Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszédében újabb 15 évről beszélt, ez azt jelenti, hogy 2022 után még három ciklusra készül, “főműsoridőben”. Ezzel lekörözné Tisza Kálmán is.

23000 Érdemes külföldön nézni munkát: Orbán még 3 ciklusig maradni akar

Orbán Viktor a tavalyi áprilisi, újabb kétharmados választási győzelme után a parlamentben, a miniszterelnöki esküjét követően programbeszédet is mondott, ebben olyan nagy tervekről beszélt, melyeket nem négy, hanem tíz éves kitekintéssel kell most elkészíteni, 2030-ig kell tervezni.

Szombaton Tusnádon ugyanakkor a mögöttünk hagyott 30 év kapcsán - “ha tehát visszatérünk a kiindulóponthoz, hogy van mögöttünk harminc év” - megjelölte azt is, hogy az előttünk álló főműsoridőt, a 15 évet “mivel fogjuk eltölteni”. Azt, hogy a 15 év nem véletlen elszólás volt, vagy egy  rossz számolás eredménye, az is bizonyítja, hogy a miniszterelnök utána többször is tizenötévet mondott. “Az előttünk álló 15 évet azzal fogjuk eltölteni, az lesz a nemzedéki küldetésünk, hogy szembe forduljunk a liberális korszellemmel és a liberális internacionalizmussal” - hangoztatta a miniszterelnök. Azaz, 2034-ig tervez, a 2022-es választások után még három ciklusra.

Orbán Viktor azzal, hogy tavaly nyolc éven belül a harmadik kétharmados felhatalmazását szerezte meg a választáson, az 1990 óta eltelt huszonkilenc évben - ha első ciklusát, az 1998-2002 Orbán adminisztrációt is beszámítjuk -, akkor összesen 13 éve kormányozza Magyarországot. Az újabb tizenöt év - feltéve hogy 2034-ig minden választást megnyer a Fidesz -, 2010-től egy 24 éves korszakot jelentene, összességében azonban 28 évet. Összehasonlításképpen: a magyar történelem stabil korszakait Tisza Kálmán fémjelezte, 1875–1890 között egy 15 éves kormányzással, és Bethlen István miniszterelnök 1921–1931 között.  

A múlt évi parlamenti beszédében Orbán Viktor a kormányzati-ellenzéki relációban számolt, és azt mondta: ha kitölti ezt a ciklusát, akkor a végére ugyannyit lesz kormányon, mint ellenzékben. De - folytatta -, akkor még mindig csak döntetlenre állnak, az még csak az egál lesz, és mint soprtemberek, ők nem érik be ennyivel.

Nagy dolgokra van lehetőség 

"Biztosat csak a következő 4 évre mondhatok, de önök tudják, sohasem 4 évben gondolkodom. Az ellenzék gyakran kritizál is ezért, kormánypárti barátaim is figyelmeztettek, legyek óvatos a nagy távlatokkal, aki nem néz a lába elé, hamar orra bukik" - mondta tavaly tavasszal, de azonnal hozzá is tette: most nagy dolgokra van lehetőség.

Szerinte az emberek azt akarják, hogy az előttünk álló lehetőségekhez méltó kormánya legyen az országnak ez ad bátorságot ahhoz, hogy terveikkel ne 4, hanem tíz, sőt 12 évben gondolkodjanak. Ráadásul az Európai Unió következő költségvetése, illetve végrehajtása is 2030-ig tart, ezt követeli meg a racionalitás is - mondta a miniszterelnök tavaly tavasszal.

A 2030-as távlatra célként jelölte meg,  bár mint mondta, sokan hihetetlennek tartják, de elérhető, hogy Magyarország 2030-ra az EU első 5 olyan országa közé kerüljön, ahol a legjobb élni, dolgozni. Az új típusú versenyképességi rangsorokban is az 5 legjobb uniós állam között lehet Magyarország. Emellett a távlatos tervek között beszélt a népesedés hanyatlásának a megállításáról, gyorsforgalmi utakról, melyek összekötik Budapestet a megyei jogú nagyvárosokkal, az autópályák mindenhol elérnék a határt, új napelem parkok és Paks 2 pedig a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik az országot addigra. A népbetegségek  radikális visszaszorítását, és egy új honvédséget építenek fel. De azt is mondta, hogy vissza akarják adni Budapest “régi fényét”.

Hosszú kormányzás: Kötcsén beszélt róla évekkel ezelőtt 

A miniszterelnök 2016-ban Kötcsén Helmut Kohl volt német kancellár (CDU) példájával és a szociáldemokrata Gerhard Schröder győzelmével illusztrálta, hogy a nép szeretheti a megszokottat, de meg is unhatja, így nem szabad hagyni, hogy kudarcok, politikai frusztráció kényszerítse ki a megújulást a kormányoldalon. A hosszú kormányzás szerinte olyan új problémákat is teremt, „hogy a kommunistákkal már fölösleges viaskodni, amikor már azt sem tudjuk, melyik pártban vannak, és nagyítóval kell keresni a megmaradt zárványaikat”. De ők olyanok, mint a Terminátor: néhány szétesett törmelékből is képesek újraéledni - mondta akkor.

Kongresszusok: Ha nem vágtunk volna bele... 

Orbán Viktor a Fidesz 2017-es és 2015-ös kongresszusán is beszélt arról, hogy ha annak idején - a Fidesz megalakításával - nem vágtak volna bele, akkor ma nem lennének sehol. 

“Jövő tavasszal lesz harminc éve, hogy az ELTE Bibó-kollégiumában zászlót bontottunk. Vannak itt közöttünk, akik már az első lépéseknél is ott voltak, amikor még a manipulációk, a megfélemlítés és a rendőri erőszak korszakát éltük. Még javában itt állomásoztak a szovjet csapatok, de mint a harci mének, mi éreztük a levegőben a megállíthatatlanul közelgő változás szelét. Pontosabban azt éreztük, hogy mi vagyunk a változás. Sokan mosolyogtak, amikor huszonéves fejjel úgy döntöttünk, hogy párttá alakulunk, és elindulunk az első szabad parlamenti választáson. A Fidesz alapításakor 37-en voltunk, a kommunista párt tagjainak számát 800 ezerre tették, és csak munkásőrből volt 50.793 darab. S ma mégis mi vagyunk itt. Ma a szövetségeseinkkel együtt Közép-Európa legnagyobb pártja és legsikeresebb politikai közössége a miénk. Elnézve a mai kongresszusunkat, eszembe jut a szakállas történet, amelyben két atyafi csodálja a nagy templomot, annak tornyát, s benne a hatalmas harangot. Hogyan kerülhetett az a hatalmas harang a toronyba. Hát hogyan másképp, mint csengettyű korában… Tanulság: hát, ha akkor nem vágunk bele, ma sehol sem lennénk” - fogalmazott a 2017-es Fidesz-kongresszuson.

2015-ben pedig azt mondta, hogy kemény küzdelmek árán, de sikerült elérni, amiről beszéltek: “Előállunk valamivel, azt mondják, lehetetlen, gúnyolódnak rajtunk, aztán csak lesnek, mint ponty a szatyorban, amikor mégis megcsináljuk. Mondják, a Fidesz olyan párt, amelynek nem igaza van, hanem igaza lesz” - hangoztatta. A választások megnyerése kapcsán pedig arra figyelmeztetett, hogy “nyerni jó dolog, de a győzelem csak belépő. Belépő, hogy tettekre válthassuk a szavakat, hisz régi törvény, végül mindig a tettek beszélnek, s mi itt, a Fideszben ismerjük, ezt a törvényt”.

De 2015-ben arról is beszélt, miért marad továbbra is a Fidesz elnöke, miért vállalja továbbra is pártja vezetését. “Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy mindig is azt gondoltam, vannak olyan vezetőink és egyéniségeink a Fideszben, akik el tudnák végezni az én munkámat, elnökölni tudnák és hasonló sikerrel vezetnék el szövetségünket, mint én tettem eddig. Nem pont ugyanúgy, nem pont ugyanabban a stílusban, nem ugyanazokkal a módszerekkel, de hasonló eredménnyel. Akkor miért éppen én állok újra előttetek? Először is azért, mert a feleségem nem tiltotta meg, és akkor pontosan fogalmaztam. Másodszor is azért, mert a járt utat nem akarjuk elhagyni a járatlanért. Ma még nem. Harmadszor is azért, mert nehéz időket élünk, és amik jönnek, sem lesznek kevésbé veszélyesek” - mondta a Fidesz-kongresszuson.

2015-ben az egység fontosságát hangsúlyozva,  úgy fogalmazott: Magyarország egysége, a Kárpát-medencei magyarság egysége és a világmagyarság egysége, de tudnotok kell, hogy az egység nemcsak úgy leereszkedik ránk, mint szürke szamárra a köd. Orbán Viktor akkor is arra figyelmeztetett, hogy az egységet építeni kell, az egység – legalábbis annak tartós fajtája – belülről kifelé, a magból a héj felé, a középpontból a szélek felé szerveződik. Ez azt jelenti, hogy a magyar egység kulcsa a főhatalmat gyakorló szellemi és politikai mozgalom egysége, összetartása, bajtársias belső kultúrája, és azt is tudnotok kell, hogy felfogásom szerint az egység nem azonos az egyszínűséggel. Az egyszínű egység szürkeséghez, fizikai és szellemi renyheséghez, elbutuláshoz, vagyis elviselhetetlen szellemtelenséghez vezet, és szükségszerűen szétmállik. Nekünk olyan egység kell, amelyben mindenki önmaga maradhat, saját életfelfogását követheti, saját hangszerén játszik, s a végén mégis káprázatos, magával ragadó összhangzat és harmónia keletkezik. Én ezt a meggyőződést és ezt a Fideszt képviselem, és ezért dolgozom - hangoztatta akkor.

Nem “korbácsos ember” 

Akkor arról is beszélt, hogy számára a legmagasabb vezetési elv a tisztelet. Magáról azt mondta, hogy “nem korbácsos ember”, többre tartja a vitát a parancsnál, a megegyezést az utasításnál, a belátást a kényszernél. De - nyomatékosította Orbán Viktor akkor - “az is egyszeregy, hogy a sikerhez nemcsak sokszínűség, nemcsak alkotói szabadság és légkör, de átlátható és mindannyiunk által tiszteletben tartott belső rend is kell.

Szép dolog a barátság, szép dolog a vagányság, szép dolog az átütő tehetség, a lendület és a fiatalos fickándozás is, de ha közösségünk érdekéről, becsületéről, erejéről és cselekvőképességéről van szó, akkor senki sem léphet át egy bizonyos határt”. Ez olyan törvény, amelynek érvényt szerezni a mindenkori elnök kötelessége és felelőssége.

Orbán Viktor 2015-ben  “sokszínű, vibráló, szellemdús, a különböző gondolatokat, ösztönöket, hiteket egységbefésülő, de rendezett politika” képviselőjeként írta le magát. Hite szerint a keresztény, polgári, nemzeti közösségnek, Magyarországnak és a Kárpát-medencei magyarságnak erre van szüksége - mondta a miniszterelnök négy évvel ezelőtt.

via atv.hu

Ha további érdekes tartalmakat szeretne kapni csatornánkról, akkor kövessen minket Facebookon.

Szóljon hozzá a témához regisztráció nélkül