Facebook helyett templom! A kormány szabályozhatja a facebook használatot Magyarországon is

Egy éve a Cambridge Analytica-botrány kapcsán maga a Facebook-vezér kérte, hogy állami szinten szabályozzák őket. Ennek nemcsak az Egyesült Államok, hanem számos európai ország, többek között hazánk is igyekszik eleget tenni. A Hetek cikke.20141228semjen-zsolt-budapest-2014-december-300x199 Facebook helyett templom! A kormány szabályozhatja a facebook használatot Magyarországon is

Hazánkban jelenleg 5,4 millió ember használja a Facebookot, 1,9 millió pedig az Instagramot. Ennek ellenére digitális vadnyugat uralkodik a szabályozás terén – a Facebooknak Magyarországon még képviselete sincsen. Ennek szeretne véget vetni a magyar kormány. Varga Judit igazságügyi miniszter múlt héten a Szigeten beszélt arról, hogy az Igazságügyi Minisztériumban munkacsoport jött létre, amely a techcégek szabályozásának kérdéseit veszi górcső alá. A munkacsoport azt vizsgálja, meddig terjed a véleménynyilvánítás és a techcégek által gyakorolt cenzúra szabadsága, mi a helyzet az adózás és az adatvédelem terén. „Erős alapjogi kihívásról beszélünk, az embereknek világosan látniuk kell, ki őrzi az őrzőket” – fogalmazott Varga Judit.

Az igazságügyi miniszter szerint a monopolhelyzetben lévő techóriásokkal az a probléma, hogy „egyre inkább politikai és társadalmi aktorokként lépnek fel a világban.” A konkrét tervek egyelőre még nem ismertek, de nemzetközi példákból kiindulva több lehetősége is van a kormánynak.

Szabályozási törekvések

A közösségi médiával kapcsolatban szabályozási szempontból a legfontosabb kérdés a személyes adatok védelme, valamint a monopolhelyzetből fakadó befolyás csökkentése (pl. véleménynyilvánítás szabadságával összefüggő kérdések, versenytársak kiszorítása).

Amíg Amerikában (hazai cégekről lévén szó) a trösztellenes törvényekkel akarják a techcégek túlzott térnyerését megakadályozni, addig Európában a személyes adatok fokozott védelme vált hangsúlyossá.

Az elmúlt hetekben az amerikai hatóságok két nagy jelentőségű vizsgálatot is indítottak a Szilícium-völgy uraival szemben. Július végén az igazságügyi minisztérium (DOJ) jelentette be, hogy átfogó trösztellenes vizsgálatba kezd, majd kiderült, a Szövetségi Kereskedelmi Hatóság (FTC) is hasonló eljárást folytat a Facebookkal szemben.

A DOJ most futó vizsgálata azt nézi, hogy a maguk piacát uraló cégek hogyan nőttek ekkorára, valamint erőfölényükkel visszaélve gátolják-e a piaci versenyt a vetélytársaik elnyomásával, amennyiben igen, hogyan ártanak ezzel a felhasználóknak (azaz nekünk).

Az érintett cégeket név szerint nem említik, de a minisztérium közleménye alapján a közösségi média, az internetes keresés és az online kereskedelem terén folynak a vizsgálatok (ez pedig kizárásos alapon a Facebookot, Googlet és Amazont jelentheti). Amen­­nyiben súlyos jogsértést tárnak fel, az akár a cégek feldarabolásához is vezethet.

Európában a személyes adatokat a GDPR-rendelettel akarják védeni a techcégekkel, kifejezetten a Face­book­kal szemben. A GDPR szabályozza az adatkezelést, és engedélykötelessé teszi azt. Az újdonság nem is ebben van, hanem ha valaki nem tesz eleget a rendeletben támasztott követelményeknek, akkor annak nagyon komoly bírságolással kell szembenéznie.

Hatékonyságával kapcsolatban többen szkeptikusak: a Facebook például ahelyett, hogy csökkentené a kezelt adatok mennyiségét, arra koncentrál, hogy minden felhasználó beleegyezését megszerezze. Olyan hozzájárulási formulát fejlesztett ki, ami sokkal nehezebbé teszi a lemondást, mint az engedélyezést.

Kritikusok szerint a fogyasztónak a cég monopolhelyzete miatt nincs tényleges döntési szabadsága: vagy elfogadja a feltételeket, vagy nem lesz részese a platformnak, nincs köztes megoldás.

Bírságolással megy?

Az államok rájöttek arra, hogy a techcégek pusztán kötelességtudatból nem fogják betartani a játékszabályokat, ezért súlyos bírságolásba kezdtek. A Facebooknak az FTC döntése alapján ötmilliárd dollár pénzbüntetést kell megfizetnie, és felül kell vizsgálnia a felhasználók személyiségi jogaival kapcsolatos szabályozását (a Facebook 2019 első negyedévében már félretett 3 milliárd dollárt az adatkezelési botrány miatt várható büntetések kifizetésére).

Európai országok közül Németország bírságolta meg először a céget azért, mert átláthatatlan a gyűlöletbeszéd kezelési módszerük. 50 millió eurós bírságot kaptak azért, mert az esetek 70 százalékában nem sikerült 24 órán belül leszedni a gyűlölködő beszédeket az oldalról. Az új német igazságügyminiszter, Christine Lambrecht szerint „a digitális platformok egyértelműen felelősek azért a tartalomért, ami a felületeiken megjelenik.” Ebből arra lehet következtetni, hogy

a német jogalkotói szándék a szerkesztői felelősség irányába akarja eltolni a Facebookot.

A magyar kormánynak pont az a célja, hogy ne a Facebook döntse el, hogy milyen vélemények kerülnek ki és mik nem – tehát minél inkább kerülje el a tartalomszerkesztői szerepet. A felelőssé tétellel viszont pont az ellenkezőjét lehet elérni: még jobban szűrni fogják a bejegyzéseket.

Facebook-botrányok

A Facebook tizenöt éves történetét számos botrány keretezte, kezdve az alapítással, amikor is Zuckerberget egyetemi társai, a Winklevoss ikrek beperelték ötletük ellopásáért (az ügy peren kívüli egyezséggel ért véget, amin az ikrek 45 millió dollárnyi Facebook-részvényt és 20 millió dollár készpénzt kaptak). De közel sem az volt a tech-óriás legnagyobb ügye. Már 2010-ben is komoly aggályok merültek fel a személyes adatok jogszerű kezelésével kapcsolatban, amikor nyilvánosságra került Zuckerberg és egy ismerőse közötti 2004-es chat, ahol arról beszél, hogy az oldalra regisztráltak összes magánbeszélgetése és privát adata elérhető számára. Közben pedig leidiótázta a felhasználókat, mert „megbíznak” benne. Miután kibukott az ügy, Zuckerberg bocsánatot kért, és elhatárolódott az akkori énjéntől, mondván, hogy azóta nagyon sokat változott, sokkal érettebb és felelősségteljesebb lett.

A botrány el is ült, de hamarosan jött a következő: 2012-ben ugyanis a Facebook pszichológia kíséreltet végzett a felhasználók „érzelmein”. Ekkor jött be ugyanis, hogy széles skálán ki lehetett fejezni a tetszést/nem tetszést a hírfolyamban megjelenő üzenetekre. Ezzel a Facebook hetente 700000 ember reakcióját vizsgálta és rögzítette. A kísérletet 2014-ben publikáltak, ami hatalmas felháborodást váltott ki, hiszen az emberek tudta és beleegyezése nélkül vizsgálták érzelmeiket. A Facebook ezt elintézte annyival, hogy „rosszul kommunikálták” a kutatást, ezért bocsánatot kértek.

2016-ban elkezdődtek a politikához kötődő botrányok. Egy korábbi Facebook-alkalmazott név nélkül nyilvánosságra hozta, hogy bár az üzenőfalon megjelenő híreket algoritmus rangsorolja, mégis arra kérték az alkalmazottakat, hogy bizonyos esetekben manuálisan nyúljanak bele. Mitt Romney és Rand Paul azon konzervatív politikusok között voltak, akik emiatt kiszorultak a hírfolyamból.  Ezt követően jött a buborékeffektus (a felhasználót az algoritmus bezárja egy virtuális burokba, ahol csak neki tetsző véleményekkel találkozik, ezáltal rengeteg információ sose jut el hozzá).

Ezek közül mégis legnagyobb visszhangot a 2018-as Cambridge Analytica-botrány váltotta ki. Christopher Wylie, a tanácsadó cég adatfeldolgozással foglalkozó részlegének korábbi alkalmazottja nyilvánosságra hozta, hogy a cég akár 87 millió Facebook felhasználó adatához is hozzáfért, az érintett személyek tudta vagy bele­egyezése nélkül (a cég az adatok egy személyre szabott online kvízen keresztül szerezte).

A legújabb eset pedig az, hogy a Messengeren zajló hangbeszélgetéseket kiadták harmadik félnek, aki ezekből leiratot készített. A Facebook elmondása szerint a mesterséges intelligencia fejlesztésére akarták használni, európai felhasználók beszélgetései nem kerültek ki.

Részletek a Hetek pénteken megjelent számában.

atv.hu

Szóljon hozzá a témához regisztráció nélkül