Belföld Búlvár

Kemény idők jönnek – mi vár Magyarországra?

Bár a globális gazdaság stabilizációdik, még nem lehet hátradőlni: a növekedés továbbra is visszafogott marad. A kockázatok ugyan enyhültek, de még mindig a romlástól kell tartani, a fordulópontnak pedig még nincsenek világos jelei – derül ki az IMF legfrissebb globális előrejelzéséből.

A világgazdasági növekedés idén várhatóan 3,3 százalékra gyorsul a 2019-es 2,9 százalék után. A lendület 2021-ben is kitarthat, amikorra 3,4 százalékos GDP-bővülést vár a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A friss Világgazdasági kilátások (WEO) című kiadvány a 2019-es és 2020-as adatoknál 0,1 százalékponttal alacsonyabb növekedéssel számol, mint az októberi prognózis, míg a 2021-es adat 0,2 százalékponttal lett kisebb.

Nagyot fékez a magyar gazdaság – nincs helye rossz döntéseknek

Ez tehet be a magyar gazdaságnak

Több feltörekvő gazdaság is negatív meglepetésekkel szolgált. Itt különösen Indiára utal a Valutaalap: az ország növekedési kilátásait ugyanis a következő két évre felül kellett vizsgálni, miután a gazdaság jelentősen lassult a nem banki pénzügyi ágazatban jelentkező gondok, illetve a vidéki jövedelmek gyenge növekedése miatt. Néhány más esetben a felülvizsgált adatok a fokozódott társadalmi feszültségekre vezethetők vissza és az ennek következtében visszaeső belső keresletre – áll a WEO legfrissebb kiadványában.

Így a globális növekedés prognosztizált erősödése is bizonytalan, miután az továbbra is a nyomás alatt lévő és alulteljesítő fejlődő és feltörekvő piacok fellendülésétől függ, miközben a fejlett gazdaságok bővülési üteme a jelenlegi szintek közelében stabilizálódhatnak – véli Gita Gopinath, az IMF gazdasági tanácsadója és a Valutaalap kutatási részlegének vezetője a gazdasági jelentéshez fűzött kommentárjában.

A fény az alagútban

Az IMF kutatói szerint a feldolgozóipar és a kereskedelem visszaesése elérheti a mélypontját. Részben mert az autóipart érintő új kibocsátási szabályok hatása kezd kifutni, így az ágazatban most már javulás várható. Emellett az USA-Kína kereskedelmi megállapodás első fázisa – amennyiben tartós marad – várhatóan csökkenti kereskedelmi feszültségből fakadó, a globális GDP-re gyakorolt negatív hatásokat (0,8 százalék helyett 0,5 százalékra) 2020 végére.

A szolgáltatószektorban továbbra is bővülést várnak, miután a fogyasztói kiadásokat a tartós bérnövekedések támogatják. A Valutaalap  szerint a fejlett gazdaságokban a “majdnem szinkronizált” monetáris lazítások támogatták a fogyasztást, ami a globális GDP növekedését 0,5 százalékponttal emelte 2019-ben és 2020-ban is.

Enyhe lassulás jöhet

fejlett gazdaságokban enyhe lassulás várható, a 2019-es 1,7 százalékos növekedés 2020-ban és 2021-ben is 1,6 százalékosra mérséklődhet. A 2020-as adat 0,1 százalékponttal jelent alacsonyabb szintet, mint az a 2019 októberi előrejelzésben szerepelt. A növekedési ütem lefelé módosítását az IMF főleg az USA, az eurózóna és az Egyesült Királyság, illetve Hongkong a korábban vártnál lassabb növekedésével magyarázza.

Az USA gazdasága a 2019-es 2,3 százalékról idén 2 százalékra, majd 2021-ben 1,7 százalékra lassulhat, amint a költségvetési ösztönzési intézkedések hatása kifut. A 2020-as adat az októberi előrejelzéshez képest 0,1 százalékponttal jelöl lassabb ütemet.

Az eurózóna GDP-je a tavalyi 1,2 százalékhoz képest idén 1,3, jövőre 1,4 százalékra élénkülhet – jóllehet, a 2020-as adat itt is 0,1 százalékponttal alacsonyabb ütemet jelöl. Az élénkülést a külső kereslet javulása támogathatja a prognózis szerint. Az IMF ugyanakkor Francia- és Olaszország előrejelzését változatlanul hagyta az októberi prognózishoz képest, ez azonban Németországról nem mondható el. Utóbbi esetében ugyanis a gyáripari aktivitás 2019 második felében esett. Ugyanakkor Gopinath azt is megjegyzi kommentárjában, hogy Németország számára kedvező lehet a külső kereslet élénkülése. Spanyolország növekedését szintén lefelé korrigálták az IMF, ahol a belső keresletben és az iparban volt a vártnál nagyobb visszaesés.

Az Egyesült Királyság esetében az előrejelzést változatlanul hagyta az IMF az októberi prognózishoz képest. Eszerint az Egyesült Királyság növekedése 2020-ban 1,4 százalék körül stabilizálódhat, 2021-ben pedig 1,5 százalékra élénkülhet. Ez az adat azonban a rendezett brexitre, illetve január végétől az új gazdasági kapcsolatokra való fokozatos átállás feltételezésen alapul – hívja fel a figyelmet az IMF.

Magyarország a kivételek között

fejlődő és feltörekvő piacokon idén 4,4, jövőre pedig 4,6 százalékos bővüléssel számol az IMF, a 2019-es 3,7 százalékos növekedés után. Az októberi prognózishoz képest 2020 és 2021 adata is 0,2 százalékponttal lassabb ütemet jelöl. Ez főleg az indiai gazdasági folyamatoknak köszönhető, de Kína gazdasága is az októberben vártnál 0,2 százalékponttal lassabb, 6 százalékos ütemmel növekedhet idén, és ez az ütem 5,8 százalékra mérséklődhet tovább jövőre.

Magyarországot is magába foglaló fejlődő és feltörekvő európai gazdaságok számára az IMF 0,1 százalékponttal gyorsabb növekedést jósol 2020-ra, azaz a 2019-es 1,8 százalékos ütem idén 2,6 százalékra erősödhet, ami 2021-ben 2,5 százalékra mérséklődhet. (Az IMF ebben a köztes jelentésében nem közöl friss adatokat Magyarországról – a szerk.) A javulás a kelet-közép-európai gazdaságok erős növekedésének, valamint az orosz és a török gazdaság fellendülésének köszönhető.

Szűkült a mozgástér

Az olyan jó hírek ellenére, mint az USA-Kína kereskedelmi megállapodás első fázisa, vagy a megállapodás nélküli brexit körüli aggodalmak csökkenése, a globális gazdaságra ható kockázatok továbbra is lefelé mutatóak, miután újabb kereskedelmi feszültségek alakulhatnak ki az USA és az Európai Unió között, illetve az USA és Kína között is ismét nőhetnek a feszültségek.

Emellett a geopolitikai kockázatok (főleg az USA-Irán konfliktus éleződése) és a fokozódó társadalmi forrongások is véget vethetnek az olcsó finanszírozás időszakának, felszínre hozva a pénzügyi sérülékenységeket, így negatív hatást gyakorolva a növekedésre. Bár a lefelé mutató kockázatok 2019-hez képest enyhültek, az ezekre válaszul adható gazdaságpolitikai mozgástér szűkült, ezért létfontosságú, hogy a döntéshozók tovább csökkentsék a szabályozások körüli bizonytalanságokat mind nemzeti, mind nemzetközi szinten – írta az IMF vezető közgazdásza.

Együtt kellene működni

A Valutaalap szerint a monetáris politikának továbbra is alkalmazkodónak kell maradnia ott, ahol az infláció alacsony. Azon országokban, ahol van költségvetési mozgástér, a döntéshozóknak a humán tőkébe és a környezetbarát infrastruktúrákba kellene fektetniük, hogy a potenciális növekedésen javítsanak. Ahol fenntarthatatlan az adósságszint, konszolidációt szorgalmaznak.

Minden ország számára kulcsfontosságú a strukturális reformok végrehajtása, a társadalmi befogadás erősítése, illetve annak biztosítása, hogy a társadalom legsérülékenyebb rétegeit megvédje a szociális háló.

Az országoknak több fronton is együtt kell működniük ahhoz, hogy fellendítsék a növekedést és a jólétet szélesebb körökre kiterjesszék. A protekcionista kereskedelmi korlátokat le kell bontani, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) fellebbviteli bírósága körüli problémákat (amelyet az okoz, hogy a Trump-kormányzat nem hajlandó kinevezni tagokat, így a testületben nincs meg a döntésekhez a megfelelő létszám – a szerk.) pedig meg kell oldani – hangsúlyozza a közgazdász.

A döntéshozóknak emellett olyan stratégiákat kellene elfogadniuk, amelyek korlátozzák a globális hőmérséklet emelkedését, amelyek komoly időjárási és természeti katasztrófákhoz vezetnek.

Új nemzetközi adórendszert is szorgalmaz az IMF, amely alkalmazkodni képes az egyre növekvő digitális gazdasághoz, csökkenti az adóelkerülést és -csalást, miközben biztosítja az országok számára, hogy hozzájussanak az őket megillető adóbevételekhez.

via napi.hu

Szóljon hozzá a témához regisztráció nélkül