Kivágták Magyarország egyik legidősebb erdejét, 180 éves volt

Védett területen álló, 180 éves erdőt vágtak ki a Bükki Nemzeti Parkban. A WWF Magyarország szerint a természetvédelmi oltalom alatt álló állami erdőterületeken zajló fakitermelés jelenlegi gyakorlata fenntarthatatlan, ezért átfogó szakmai megoldásra lenne szükség

A Bükk-fennsík peremén lévő Tar-kő szomszédságában egy védett, nemzeti parki területen álló, 180 éves bükkösben végzett egyhektáros fakitermelést az Egererdő Zrt. állami erdőgazdaság. Magyarország egyik legidősebb, természetvédelmi szempontból különösen értékes, az európai Natura 2000 hálózat részeként is nyilvántartott erdejében olyan ritka madárfajok fordultak elő, mint a fehérhátú fakopáncs vagy a kék galamb, emellett 13 védett és fokozottan védett növényfaj példányainak adott otthont. A kitermelt mintegy 600 m3 faanyag – részben éppen a fák igen magas kora miatt – nagyrészt csak alacsony piaci értékű tűzifának vagy rostfának alkalmas.

Kivágták Magyarország egyik legidősebb erdejét, 180 éves volt
Vágásterületek a Bükki Nemzeti Parkban
© Gálhidy László / WWF

A WWF Magyarország 2016-ban publikált elemzése szerint a 180 évnél idősebb erdők területe országosan nem éri el az 1000 hektárt. Ez az országos erdőterületnek kevesebb, mint fél ezreléke. “Sajnos tény, hogy Magyarország természeti és turisztikai szempontból legértékesebb erdeinek fennmaradása még a nemzeti parkokban, védett területen sem minden esetben biztosított. Az idős erdők felbecsülhetetlen értéket képviselnek, amelyek újbóli kialakulásához több emberöltőnyi idő szükséges” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

Hazánk erdeinek mintegy húsz százaléka áll védettség alatt. A természetvédelmi szervezet szerint nem köztudomású, hogy ezek legnagyobb részét állami erdőgazdaságok kezelik, a nemzeti parki területeken is. Az erdőgazdaságok számára előírt, túlzott mértékű fakitermelési elvárások sajnos évről évre pótolhatatlan veszteségeket okoznak a természeti értékekben, amelynek mindannyian kárát látjuk. Egyes erdőtípusok – pl. alföldi tölgyesek – idős állományainak a puszta léte is veszélyben van. A magyar társadalomnak nem csak a faanyagra van szüksége, hanem – megfelelő nagyságú területen – a sértetlenül megőrzött természet egy-egy darabjára is, hangsúlyozza a természetvédelmi szervezet. A védett állami területek kezelését a tájkép, a klíma, valamint az egészségünk védelme érdekében is szükséges lenne új alapokra helyezni.

Kivágták Magyarország egyik legidősebb erdejét, 180 éves volt
Gálhidy László a kivágott fák rönkjeivel
© Gálhidy László / WWF

A WWF Magyarország javasolja, hogy az erdészeti és a természetvédelmi ágazat működéséért egyszerre felelős Agrárminisztérium prioritásként támogassa a védett területek kezelési terveinek kidolgozását, és hozza tető alá nemzeti parki övezeti rendszer 1996 óta függőben lévő kialakítását. Ez biztosíthatná többek között a börzsönyi Csarna-völgy háborítatlanságát is. A 2017. év során módosított erdőtörvény természetvédelmi célú korlátozásait minél előbb szükséges helyreállítani – a WWF reméli, hogy ez ügyben az Alkotmánybíróság mielőbbi döntése várható. Javasolják továbbá, hogy az ország erdőterületének alig több mint egynegyed százalékát (2016-ban 6875 hektárt) kitevő, 150 évesnél idősebb erdőkben – azok különleges természetvédelmi értéke miatt – fák kivágására csak természetvédelmi kezelés keretében legyen lehetőség.

A madárvédők is figyelmeztetnek

A WWF-fel szinte egyszerre adott ki figyelmeztetést a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A közeledő Madarak és Fák Napja alkalmából hívják fel a figyelmet arra, hogy a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek. Az MME megfogalmazása szerint ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nem csak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, ugyanis védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát okozza.

Kivágták Magyarország egyik legidősebb erdejét, 180 éves volt
Vízügyi munkálatok miatt végzett fakitermelés Csévharasztnál
© Orbán Zoltán / MME

A napjainkra a bel- és agrárterületeken gyakorivá váló, rossz, természetkárosító, egy-egy helyszínen nagyobb területet érintő bokor- és fakivágási gyakorlat kapcsán az MME szerint látható, hogy a törvényi tiltás önmagában nem elegendő, a hatóságok képviselői nem lehetnek mindig, mindenhol jelen. Éppen ezért lenne rendkívül fontos, hogy a lakosság, az egyes állampolgár, szembesülve az ilyen pusztítással, értesítse a hatóságokat. Ennek menete az internetnek is köszönhetően rendkívül gyors és egyszerű:

  1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
  2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.

A bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadaraink költési szezonja már márciusban megindul a fészeképítéssel, a tojások kiköltése és a fiókanevelés pedig április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban. A tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak. Az MME szerint éppen azért az ilyenkor végzett, különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások minden esetben és biztosra vehetően védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges elhullását, sérülését okozzák. Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is.

via hvg.hu

Megosztás ismerősökkel

Add tovább cikkünket, hogy másokhoz is eljusson!