Olcsóbb az anyag, mégis drágább itt egy sportcsarnok, mint egy fedettpályás stadion a svédeknél

A magyar kormány megfelelő alkalomnak gondolta a 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű kézilabda-Európa-bajnokságot egy új, több mint 20 ezer férőhelyes multifunkcionális aréna felépítésére Budapesten. Közép-Európa legnagyobb sportcsarnokának felhúzására leginkább a torna döntője miatt van szükség, ezt leszámítva maximum koncerteken látszik bármi esély egy ekkora kapacitású létesítmény kihasználására.

28382437_2176855_8dfa5697f76b0b425b010660bf0a430b_wm Olcsóbb az anyag, mégis drágább itt egy sportcsarnok, mint egy fedettpályás stadion a svédeknél

Kézilabda-Eb: 15 milliárd helyett jó, ha 60 milliárdból megússzuk

2022 elején Magyarország rendezi, a szlovákokkal közösen, a férfi kézilabda Eb-t. Az építkezések még nem kezdődtek meg, a költségek máris elszabadultak.

Nem állítjuk, hogy egy új, szükség esetén behúzható tetejű 35 ezres futballstadionra sokkal nagyobb igényt támasztana a magyar labdarúgás. De azért az elgondolkodtató, hogy a 2020-as kézi-Eb döntőjének helyt adó, hat éve megépült stockholmi Tele2 stadiont mai árakon számítva annyiba került megépíteni Európa egyik legdrágább országában, mint amennyiből mi megpróbáljuk kihozni a tervezett új arénát.

Ahogy az a kormányzati nagyberuházásokkal gyakran előfordul – különösen a sport területén –, az új sportcsarnok árának bemondásakor az ember úgy érezte magát, mint a KFT együttes Balatoni nyár című slágerének főhőse, amikor a tihanyi bárban kihozták neki a számlát.

Ő azt hitte, hogy rosszul lát, mi pedig azt, hogy rosszul hallunk , amikor kiderült, hogy a legalacsonyabb ajánlat is  115,8 milliárd forint volt a beruházás megvalósítására. A jutányos összegért  Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér BÁL Zrt. vállalta a munkát.

A következő sokkot az jelentette, amikor a pénteki kormányinfón kiderült, hogy az árat hallva nem alternatív megoldások keresése felé indult el a kormány. Hanem – mint az RTL anyagából is kiderül – roppant szigorúan közölte, hogy legfeljebb 100 milliárd forintod ad az építkezésre (természetesen nettó), egy fillérrel sem többet. Na jó, egy mondatra rá 101,5 milliárd lett a kőbe vésett maximumból, azt pedig már egy ideje tudjuk, hogy a földterület megvásárlására elment mai áron 13,8 milliárd.

Feltéve tehát, hogy az építkezés ára nem drágul meg  – pro tipp: demeg fog –, és a nyertes kivitelező képes lesz a kívánt mértékben lefaragni az ajánlatából, úgy 115,3 milliárd forintért, azaz mai árfolyamon számítva 348,4 millió euróért lehet új sportcsarnokunk a kézi-Eb döntőjére.

Ehhez képest 2020-as kézi-Eb döntőjére a stockholmi Tele2 stadiont alakítják majd át, a létesítmény 35 ezer férőhelyes és behúzható tetővel rendelkezik. 2013-ban adták át, akkori áron 2,7 milliárd svéd koronába, azaz mintegy 270 millió euróba került, a földterület megvásárlásával együtt.

Az euro hivatalosan nagyjából 3 százalékot vesztett értékéből azóta, az építőiparban viszont ennél lényegesen magasabb ütemben emelkedtek az árak, nem lakóépületeknél nagyjából 30 százalékkal számol a szakirodalom. Azaz a svédek mai áron számítva jó eséllyel kb. 351 millió euróból – 115,8 milliárd forintból kihozták a maguk stadionját, ami másfélszer akkora kapacitású, mint a mi tervezett sportcsarnokunk, és behúzható a tetejének, illetve kialakításának köszönhetően prímán alkalmas egy Eb-döntő színhelyének.

Persze lehet, hogy a sportcsarnokok ára az általunk használt aránynál jobban emelkedett, ugyanakkor a stadiont Európa egyik legmagasabb életszínvonalú országában építették, ahol a fogyasztói árak kb. 40 százalékkal magasabbak átlagban, mint Magyarországon, az építési költségek tekintetében pedig az egyik legdrágább városnak számít a kontinensen.

(Borítókép: A stockholmi Tele2 stadion. Fotó: Christine Olsson / AFP)

Szóljon hozzá a témához regisztráció nélkül