Belföld

Orbán a koronavírusról: Nincs baj, de lehet

Szokásos pénteki rádióinterjújában, rádiós beszélgetésében a miniszterelnök arról beszélt Nagy Katalinnal többek között, hogy milyen intézkedéseket tett a kormány a koronavírus ellen, de szóba került a röszkei menekültkérdés is.

Korábban ismeretlen koronavírus miatt tört ki járvány Kína hatodik legnépesebb városában, a 10 millió fős Vuhanban. Az azóta a világ mind több országában felbukkanó, tüdőgyulladással járó megbetegedés néhány hét alatt száznál is több halálos áldozatot szedett. A koronavírus terjedésével és leküzdésével kapcsolatos fejleményeket cikksorozatunkban követheti.

 

A beszélgetés a koronavírussal kezdődött, miután a WHO globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett. Orbán úgy fogalmazott, azt szokták mondani, az egész világ egy „nagy falu”, így ebben a „faluban” a járványokat is komolyan kell venni. „A legfontosabb, hogy ne engedjük elbagatellizálni a dolgot. Baj nincs, de lehet” – mondta. A kormánynak a legrosszabbra kell felkészülnie – tette hozzá.

A koronavírus elleni küzdelemben összehangolt együttműködésre van szükség, operatív törzset is felállítottak Pintér Sándor belügyminiszterrel, Kásler Miklós EMMI-miniszterrel, illetve a tisztifőorvossal, aki „szagolt már puskaport.” Amit meg lehetett tenni a védekezéssel kapcsolatban, megtette a kormány – így Orbán. A Kínában rekedt nyolc magyarból hét haza szeretne jönni, erről is beszélt, ők szombatra Magyarországon lehetnek. Végül ebben a témában elmondta, rémhírek is terjedtek Magyarországon a koronavírussal kapcsolatban, a kormány pedig tervezi, hogy fellép a rémhírterjesztés ellen.

Röszkén a héten 60-70 menekült lenyomta a kerítést a határátkelőnél és átjöttek néhányan. „Láttunk már ilyet” – mondta Orbán. A menekülteket elfogták és már el is ítélték őket. Az esetnek az a tanulsága a kormányfő számára, hogy a legjobb fizikai határzár sem ér semmit, ha „nincsenek bátor emberek.” Magyarországon pedig a nők a legbátrabbak a miniszterelnök szerint, ott és akkor is egy nő adott le figyelmeztető lövéseket. Százezer menekült lehet a határ túloldalán, nagy a migrációs nyomás, folytatta, ezért megerősítették a rendőri, katonai jelenlétet.

Méltányos lenne, ha ehhez a védelemhez az EU pénzügyi segítséggel is hozzájárulna, tette hozzá. A hvg.hu oldalán is többször megírtuk már, az unió ad pénzt határvédelemre. Októberben például úgy fogalmaztunk:

Ilyen, amikor Brüsszel nem küld pénzt: 45,5 milliárd határvédelemre és a migrációra

Újra szóba került Soros György, szerinte a Soros-hálózatok szervezik a migrációt. „Ez igazolt, bárki láthatja, ha felmegy az internetre.” Soros szerinte a világ elsőszámú oligarchája, de nem akar úgy tűnni, mintha fixációja lenne Soros iránt.

börtönkártérítésekről megint elmondta, hogy 37 éve van a politikában, 14 éve miniszterelnök, sokáig azt hitte, neki nem lehet újat mutatni, de ő még ilyet nem látott. Magyar Györgyről és azokról az ügyvédekről, akik elítélteket képviselnek, azt mondta, saját hazája ellen indítanak pereket, „ítéleteket csikarnak ki Európában, és ezeket a pénzeket nekünk oda kellene adni a bűnözőknek, majd a pénz hatvan százalékát odaadják az ügyvédeknek. Nem tudom, ezek az emberek mire kapták a diplomájukat” – fogalmazott Orbán. A kormány új épületeket fog megnyitni az elítélteknek, hogy „ne legyen hivatkozási alapja a rosszindulatú ügyvédeknek.” De terveznek jogszabályi változtatásokat is az ügyben.

Gyöngyöspatáról is szólt, ahol hamarosan kezdődik az egyeztetés a szegregált romák és a hatóságok között. Korábban már többször hangsúlyozta, pénzt nem adnak, képzésben kárpótolnák a romákat. „Kinek lehet az érdeke, hogy megszűnjön ott a nyugalom?” – tette fel a kérdést Nagy Katalin. A kormányfő erre nem feltétlenül válaszolt, de azt mondta, a helyi iskolában áldatlan állapotok alakultak ki, amire a nem romák úgy reagáltak, hogy elkezdték kivenni gyermekeiket az iskolából. Később úgy fogalmazott, a Soros-szervezetek képviselték a szegregált roma családokat, azonban Horváth László helyi fideszesből miniszterelnöki megbízottat csinált, arra kérve, dolgozzon ki megoldási javaslatokat.

Nem akarok fizetni olyan családoknak, akik ötszáz órát hagyták hiányozni a gyermeküket, vagy ha bement, randalírozott. Ilyen helyzetek abban a Magyarországban, amelyikben élni szeretnénk, nem fordulhat elő.

A roma felzárkóztatásról úgy általában azt mondta, kormányzása kezdetén, 2010-ben megindult egy jó folyamat, ezt akarják visszavetni a „Soros-szervezetek.”

Dézsi Csaba András, Győr új polgármestere is szóba került, szerinte a város jó kezekbe került. Régóta ismeri Orbán a polgármestert, szerinte „ilyen típusú ember kell egy város élére.” Erkölcsileg is megroppant ott a Fidesz, Dézsi ezt is orvosolhatja.

Szóljon hozzá a témához regisztráció nélkül