Belföld

Saját sírját ássa több millió magyar: nem csak a pénzük, az életük is rámegy

A legfrissebb európai statisztikák szerint a magyar háztartások összes, éves fogyasztásából óriási szeletet hasítanak ki a dohányáruk és az alkoholos italok. Olyannyira sokat, hogy arányait tekintve nálunk a 4. legtöbbet az egész EU-ban. Ha pedig a fogyasztási szokásos mellett a háztartások kiadásait is megnézzük, akkor idehaza egy átlagos háztartás kétszer annyi pénzt költ el élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, mint az EU-átlag, ezzel ez a kiadási tétel holtversenyben áll a háztartással kapcsolatos kiadásainkkal.

2018-ban az uniós háztartások 2 100 milliárd eurót költöttek a lakhatási kiadásaik fedezésére, amibe beletartozik a víz, gáz és a villany ára is – derült ki az Eurostat átfogó jelentéséből. Ez a kiadás mennyiség egyébként a háztartások teljes éves kiadásának a 24 százalékát tette ki tavaly, ami messze az EU legnagyobb kiadási tétele volt, megelőzve ezzel a közlekedésre fordított kiadásokat (13,2%), az élelmiszerre és alkoholmentes italokra fordított költéseket (12,1%), a rekreációra és a kultúrára szánt ráfordításokat (9,1%) és az éttermekre, szállodákra fordított kiadásokat (8,7%) is.

A statisztikákból látszik, hogy háztartások fennmaradó kiadásait sorrendben a lakberendezés, háztartási cikkek, ruházat és lábbeli, alkoholos italok, dohány és kábítószer, tetté ki még nagy arányban. Ezt követte a kommunikáció, az oktatás és az egyéb kiadások listája.

Na és a magyarok?

Az EU statisztikákon túl kíváncsiak voltunk arra is, hogy egy áltagos magyar háztartásnak, miként alakultak a tavalyi évi kiadási tételei. Ezért tüzetesen megvizsgáltuk azokat is.

Az adatokból jól látszik, hogy hazánkban is a legfőbb kiadási tétel a háztartás működésének fedezésére megy el, ám ennek a mértéke jóval kisebb, mint az EU-s átlag. Arról nem is beszélve, hogy a magyarok szinte hajszálpontosan ugyanannyit költenek élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, mint amennyit a háztartásukra, holott ez EU-s átlagnál utóbbira pontosan fele annyit költ az átlag, mint a magyarok. Ez pedig azt jelenti, hogy hazánkban bizony igencsak drágák ezek a javak.

Magyarországon így csak a harmadik legnagyobb részét hasítják ki a teljes kiadási kosárból a közlekedésre (14%) fordítottak, ezután az éttermek és hotelek következtek 9 százalékkal, amit ötödik helyen fej-fej mellett követett a szabadidő és kultúrára, valamint az alkoholra és dohányárura szánt kiadások mértéke. Ez pedig azt is jelenti, hogy

egy átlagos magyar háztartás egy évben annyit költ cigire és piára, mint szabadidős tevékenységekre és kultúrára.

Itt érdemes megjegyezni, hogy az EU-átlagnál majd kétszer annyit költünk káros szenvedélyeinkre, miközben arányaiban kevesebb megy a szabadidőnkre, ruházkodásra és lakberendezésre. És a költekezések mértéke csak egy dolog, hiszen megnézzük a fogyasztásunkat, azaz elvonatkoztatunk az áraktól, akkor még siralmasabb képest fest a kis, magyar valóság.

Csak cigi meg pia legyen

Ha félretesszük a teljes kiadásaink mértékét, és megnézzük a magyar háztartások fogyasztási szokásait, elég borús kép rajzolódik ki. A legszembeötlőbb, hogy az összes fogyasztásunkból 7,6 százalékot szakít ki az alkoholos és a dohányáru, ami arányaiban a 4. legmagasabb érték az egész Európai Unióban. És majdnem kétszerese az EU-s átlagnak.

Európai viszonylatban ugyancsak rengeteg fogyasztunk üzemanyagból, illetve a kommunikáció területéről. Mind a kettő esetében az ötödik legtöbbet fogyasztó ország vagyunk arányaiban. Teljes, saját fogyasztásunkat tekintve pedig 15,5 százalék jut az élelmiszerekre, ami arányait tekintve a 8. legtöbb az egész EU-ban.

Szóljon hozzá a témához regisztráció nélkül