Belföld

Sok szülő nem tudja: 100 ezer forint is járhat ezért évente, így kell igényelni

Évről évre emelkedik a sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás és iskolás gyermekek száma, ezzel együtt pedig a szülői terhek is. Már egy enyhébb tanulási és viselkedési nehézségekkel küzdő gyermek esetén is a különórákat, utazási költségeket, vizsgálatokat, a fejlesztést segítő étrend-kiegészítőket, gyógyszereket kigazdálkodni sem egyszerű, hát még azt megoldani anyagilag, ha súlyosabb a probléma. Mutatjuk, hogy milyen támogatásokra lehetnek jogosultak az SNI-s gyermekek szülei és hogyan lehet igényelni azokat.

Az SNI-sek egyre emelkedő számát általában azzal magyaráznak, hogy a diagnosztikai eszközök bővültek, javultak, vagy hogy jobban odafigyelnek a gyermekek igényeire. Azonban valószínűleg nem csak ez áll a háttérben, hanem az is, hogy a százéves alapokon nyugvó oktatási rendszer nem kedvez a mai gyerekeknek, és nem tudja jól kezelni a problémásabb tanulókat. Ezen túlmenően a pedagógushiány egyik legsújtottabb területe a gyógypedagógia is: ilyen szakemberekből különösen kevés van.

Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek:
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ 25. pontja alapján az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd

Akinek a gyermekének tanulási, fejlődési, vagy viselkedési problémái vannak, elküldik a szakszolgálathoz, hogy megállapítsák, mi áll ezen problémák hátterében. Van, aki “csak” a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) kategóriába esik, mely esetben szükség van külön fejlesztésekre, foglalkozásokra, de nem kell például olyan iskolába íratni a gyermeket, amely megfelel a sajátos nevelési igényeknek, külön szakembert tud biztosítani. Hogyha viszont súlyosabb problémák állnak fent, akkor a gyermek megkapja az SNI besorolást.

Az SNI-sek száma a KSH 2018/2019-es tanév adatai alapján 55,3 ezer fő, amely nagyjából megegyezik az előző tanévi létszámmal.

Nemek szerint nagyobb lett az eltérés a sajátos nevelési igényű gyermekek arányában: a lányok 5,3, a fiúk 9,8 százaléka sorolható az érintett kategóriába. Az általános osztályokban integráltan oktatott SNI-tanulók száma 1,2 százalékkal, 39,3 ezer főre nőtt, ezzel arányuk az SNI-tanulókon belül 71,1 százalékra emelkedett. A külön osztályban oktatott SNI-tanulók száma közel 300 fővel, 16 ezerre csökkent.

Azonban SNI-s és SNI-s gyermek között is van különbség. Már a fenti meghatározásból is kitűnik, hogy az SNI-s gyerekek egy része testi fogyatékkal él, vagy autizmussal, amelyeket sokkal egzaktabban meg lehet állapítani, mint a másik kategóriát, az “egyéb pszichés fejlődési zavart”. Az SNI-sek emelkedő számában megfigyelhető a tendencia, hogy ha különválasztjuk a két csoportot, akkor inkább az utóbbi okból sajátos nevelési igényűnek ítélt tanulók száma nő, és nem az autisták és fogyatékkal élőké.

Ahogy korábban írtuk, az óvodákban foglalkoztatott pedagógusok létszáma 31,3 ezer, 160 fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Országos átlagban egy óvodapedagógusra 10,4, egy óvodai csoportra 21,8 gyermek jut, mindkét mutató közel megegyezik az előző évi értékkel. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek aránya 3,0 százalék az óvodások körében, 0,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az érintett közel 10 ezer gyermek 82,2 százaléka integrált nevelésben részesül.

A diagnosztizált SNI-sek számára valószínűleg az is hatással lesz, hogy módosult a magántanulói státusz kérelmezésének változása. A magántanuló státusz rengeteg olyan gyermek vette igénybe eddig, aki nem felelt meg – tanulási vagy viselkedési nehézségei miatt – a jelenlegi oktatási rendszer normáinak. Akik augusztus végéig benyújtották a magántanulói státus iránti kérelmet, azoknak még az igazgatók bírálták el a beadványát. Viszont szemben szeptembertől már az Oktatási Hivatal dönt a beadványokról, és legkésőbb egy éven belül minden jogviszonyt felül fognak vizsgálni – írta az Oktatási Hivatal.

Ezután a sajátos nevelési igényű tanulók esetén szakértői bizottság szakvéleményét is kikérik, tartós betegség esetén pedig a szakorvosi igazolást fogják vizsgálni.

A sajátos nevelési igényű tanulók pedig csak olyan iskolába járhatnak, amely biztosítani tudja a szakértői bizottság által megfogalmazott különleges bánásmódnak megfelelő ellátást – írta az alapvető jogok biztosa egy konkrét ügy vizsgálata alapján közzétett jelentésében.

Milyen támogatást, kedvezményt vehetnek igénybe az SNI-sek?

A fentiekből kitűnhet, hogy az SNI-s gyermekekegyre növekvő száma az oktatási rendszerre és a családokra is egyre több terhet ró. Azt pedig szintén kevéssel kell magyarázni, hogy egy sajátos nevelési igényű gyermek felnevelése, oktatása rengeteg plusz kiadással jár. Ezért fontosak a különböző támogatások, kedvezmények, amelyeket a családok igénybe vehetnek. Azonban úgy tűnik, hogy a szülők kevés információval rendelkeznek arról, mit tudnak, és honnan igényelni. Ezért most összegyűjtöttük, mire lehetnek jogosultak.

Általában inkább szájról szájra terjednek az információk, ki és mit vehet igénybe. Ápolási díj, kedvezményes utazás, emelt összegű családi pótlék, közgyógyellátás, gyes a gyermek 10 éves koráig, stb. A különböző besorolások, gyermekre aggatott kódok alapján sokszor nem csak a szülő, az egészségügyi szakemberek sem tudják kibogozni, mi mire jogosít fel.

Fontos itt kitérni arra, hogy az SNI besorolástól függetlenül a támogatások jó része orvosi igazoláshoz kötött. A BNO-kódok irányadóak lehetnek, de az sem jelent garanciát az egyes támogatások igénylésénél. Sajnos a kódrendszer átláthatatlansága, és az orvosi ítélethez kötés miatt sokan meg sem próbálnak igényelni támogatásokat, pedig a gyermek állapota szerint jogosultak lennének rá.

  • Ingyen tankönyv és fejlesztés, bölcsődei és óvodai étkeztetés (és az iskolai étkeztetés féláron)

Az SNI besorolású gyermekek esetén ezek a kedvezmények biztosan igénybe vehetők, azonban sokszor az intézmény, vagy a közétkeztetést ellátó nem tud róla. A fejlesztést pedig, ha a gyermek olyan iskolában tanul, amely fogadhat SNI-s gyermeket, az intézménynek biztosítania kell. Azonban sokszor a logopédiai, gyógypedagógiai, és különórás fejlesztéseken túl az orvos javasol egyéb fejlesztéseket is, amelyeket az intézmény nem biztos, hogy tud biztosítani. Ezért mindig az adott intézménynél kell érdeklődni, mit biztosítanak. Az azon felül igény szerint meghatározott fejlesztéseket többnyire magánúton kell a szülőknek intéznie.

  • Családi pótlék és emelt családi pótlék

Az igénylést a benyújtó személy munkahelyén (amennyiben az családtámogatási kifizetőhely), a családtámogatási kifizetőhelyen, vagy ennek hiányában a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalban kell benyújtani.

A családi pótlék összege gyermekenként 2019-ben egy gyermeket nevelő család esetén 12 200 forint, egy gyermekes egyedüláló szülő esetén 13 700 forint. Két gyermeket nevelő család esetén 13 300 forint, egyedülálló két gyermekes szülőnek 14 800 forint, a három gyermeket nevelő családnak 16 000 forint, egyedülálló szülő esetén 17 000 forint.

A 18 évnél fiatalabb gyermek után, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,

emelt összegű családi pótlék vehető igénybe.

Ennek összege család esetén 23 300 forint, egyedülálló szülő esetén 25 900 forint, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú gyermek esetén pedig 20 300 forint. Az emelt összegű családi pótlékra jogosító igazolást, a gyermeket kivizsgáló, gondozó, illetve a betegséget, fogyatékosságot megállapító intézmény szakorvosa adhat (tehát pl. idegrendszeri gondnál neurológus, szellemi elmaradság esetén gyermekpszichiáter.)

  • Adókedvezmény

Súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek után igényelhető az adókedvezmény, ugyanúgy, ahogy például laktóz intolerancia, vagy a cukorbetegség egyes típusai szerint. Mértéke éves szinten 89400 forint. Az ezt meghatározó kormányrendelet melléklete tartalmazza azoknak a betegségeknek listáját és BNO kódjait, melyek esetén igényelhető. A SNI-s gyermeket leginkább érintő kódok közül szerepelnek az F71-től F739-ig tartó kódok, valamint az F84-től F849-ig terjedő kódok, melyeket többnyire autista gyermekek esetén határoznak meg.

Az F70-es kód, mely gyakran szerepel SNI-s gyermekek diagnózisában, nem jogosít adókedvezményre.

Azonban akinek gyermekét ez alá a kód alá sorolták be,nem feltétlenül esnek el minden támogatástól. Sokszor nem is csak egyetlen kódot “kap” a gyermek, és más kódokkal együttesen a szakorvosi igazolás például emelt összegű családi pótlékra jogosíthat.

  • Közgyógyellátás

Amennyiben valakinek megítélték az emelt összegű családi pótlékot, annak gyermeke alanyi jogon jogosulttá válik a közgyógyellátásra is. Ezen felül közgyógyellátási igazolvány kiállítható a szociálisan rászorult személy részére is az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére!

Az emelt összegű családi pótlékra jogosító orvosi igazolás alapján közgyógy igazolványt az állandó lakhelyhez tartozó önkormányzat jegyzője állítja ki, melyet a gyógyszertárban kell bemutatni a közgyógyellátásra rendelt gyógyszerek kiváltásakor.

Az igazolvány birtokában a TB által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre térítésmentesen válhat jogosulttá valaki, azokon túl pedig van egy egyéni gyógyszerkeret is – maximum havi 12 ezer forint, amely a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgálja. Létezik még eseti keret is: ez az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgálja, legfeljebb évi 6000 forint lehet.

  • Gyermekek otthongondozási díja (GYOD) 

Nemrég változás történt abban, ki igényelheti a gyod-ot, így például az autista gyermeket nevelő szülőkre is kiterjesztették a támogatást. Azonban sok esetre, amely indokolná a támogatást, mert a gyermek állapota miatt állandó felügyeletre szorul, nem vonatkozik. Például vannak az ADHD-s, illetve kevert specifikus fejlődési zavarral rendelkező gyermekek is, akik fizikailag nem, vagy csak részben szorulnak segítségre, viszont 24 órás felügyeletet, illetve olyan speciális ellátást igényelnek, amely intézményi keretek között ma nem biztosítható a számukra.

Tavaly még háromféle – alapösszegű, emelt és kiemelt – ápolási díjat kaptak a súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg, állandó gondozásra szoruló hozzátartozójukat otthon ápoló személyek. Idén januártól viszont bevezetésre került a gyermekek otthongondozási díja is, ami a legsúlyosabb állapotban lévő, önellátásra képtelen gyermekek szüleinek jár, függetlenül a gyermek életkorától. Így több mint háromezerrel, 50 700-ról 54 ezerre bővült azoknak a köre, akik jogosultak az ápolási díj valamelyik formájára.

A gyod összege jelenleg bruttó 100 ezer forint, több gyermeket otthon gondozó szülő esetén 150 ezer forint. A díj pedig jövőre 24 százalékkal, 124 ezer forintra emelkedik – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára még októberben. Az emelés célja a célja, hogy az összeg 2022-ig elérje az akkori minimálbér szintjét. Akik 20 évig otthon ápolják gyermeküket, 50 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést is kapnak.

GYOD iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerint illetékes kerületi (járási) hivatalnál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalánál, valamint a kormányablaknál lehet benyújtani.

Jogosult gyod-ra az a szülő, akinek a gyermeke “értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9).”

Továbbá, ha a gyermek tartósan beteg: egészségi állapotára figyelemmel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul. Illetve önellátásra képtelen a gyermek, ha a szakértő e tényt szakvéleményben megállapítja. Az önellátásra való képtelenség megállapításának szempontrendszerét a 63/2006. III. 27. Korm. rend. tartalmazza az 1. számú mellékletben! Hat év alatti ápolt gyermek esetében az önellátási képesség mértékét és az önellátásra való képtelenség tényét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok igazolására jogosult szakorvos, hat év feletti gyermek esetén a járási hivatal által kirendelt szakértő igazolja.

További kedvezmények

Rengeteg további kedvezmény van, amelyre az SNI kategóriába sorolt gyermekek egy része lehet jogosult. Például parkolási igazolványt válthat ki az autista gyermeket nevelő szülő, de az is, akinek gyermeke értelmi fogyatékos kategóriába sorolt.

Aki jogosult emelt családi pótlékra, az utazási kedvezményeket is igénybe vehet: a Magyar Államkincstár Igazgatósága által kiállított hatósági bizonyítvány alapján, továbbá korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, a fenti személlyel (vak, hallássérült, súlyosan fogyatékos) együtt utazó személy (kísérő).

Egyes esetekben utazási költségtérítés is igényelhető: amennyiben a gyermek tartósan beteg, illetve fogyatékossága miatt szakorvosi igazolással rendelkezik, a járó beteg szakellátások igénybevételéhez, illetve fekvőbeteg gyógyintézetbe történő beutazáshoz. Az ehhez szükséges igazolványt a beutalásra jogosult orvos, egyes ellátások esetén a Szakértői Rehabilitációs Bizottság vezetője állítja ki. Az igazolás havonta utazási utalványon történik, a kifizetést az egészségbiztosítási pénztárak végzik.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy indokolt esetben a gyermekgondozási segély (gyes) a gyermek 10. életévéig járhat. A havi rendszerességgel járó gyes havi bruttó összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, amely (tizenegy éve változatlanul) 28500 forint. A gyest igénybe vevő szülő keresőtevékenységet a gyermek 1 éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, ha pedig a nagyszülő veszi igénybe, akkor a gyermek három éves kora után, napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat. (Viszont ha a munkavégzés az otthonában történik, akkor a nincs időkorláthoz kötve.)

Hogyha a gyermeket magánbölcsődébe íratják a szülők annak érdekében, hogy a megfelelő fejlesztéseket megkapja, érdemes utána nézni, jogosultak-e bölcsődei támogatásra.

Ezeken túl vannak még olyan támogatások, amelyek az illetékes helyi önkormányzat jogkörébe tartoznak, és akár az SNI-s gyermeket nevelő szülőket is érinthetik, mint az óvodáztatási támogatás, a víz-csatorna- és szemétdíj kompenzáció, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a lakásfenntartási támogatás, stb. Minden esetben érdemes a település önkormányzatánál érdeklődni, milyen támogatásra lehet jogosult a gyermek után a szülő.

via penzcentrum.hu

Szóljon hozzá a témához regisztráció nélkül