Belföld

Új törvény jöhet nálkunk is: A rendszeres gyorshajtók autói lefoglalhatóak

A terrortámadások és a tömeges illegális migráció a fő oka annak, hogy néhány javulással kecsegtető év után ismét nőtt a közlekedési balesetek száma,

az ittasan vezetők aránya és hogy október végéig már 513-an vesztették életüket az utakon – hangzott el a Kriminálexpón. Van egy harmadik ok is: elmúlt a válság, egyre többen autóznak, köztük sok notórius gyorshajtó is visszatért az utakra.

Azonban nemcsak Magyarországon romlott az elmúlt néhány évben a közlekedésbiztonság, hanem szinte egész Európában. Holló Péter közlekedési kérdésekkel foglalkozó kutató professzor és Óberling József ezredes, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályának vezetője szerint a tömeges illegális migráció és az általános terrorfenyegetettség miatti intézkedések jelentős rendőri erőket vontak el az utakról. Emiatt az autósok egy része ismét úgy érzi: bármit megtehet.

A VÉDA sem mindenható

2016-ban a szupertraffipaxok, a VÉDA rendszer üzembe helyezése után egy kis időre látványosan csökkent a halálos kimenetelű és a súlyos sérülésekkel járó közlekedési balesetek száma az utakon. A VÉDA első évében a rendőrség adatai szerint csökkent az átlagsebesség, azaz egyre kisebb mértékben lépték túl a VÉDA által megbírságolt autósok az adott helyen megengedett maximális sebességet.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Mostanra viszont az autósok szinte már fejből tudják, hol vannak szupertraffipaxok. Előtte lelassítanak, majd miután biztonságos távolságra elhagyták a VÉDA-kaput, vastag gázzal hajtanak tovább. Idén ismét nőtt a gyorshajtásért megbírságoltak átlagsebessége, azaz az autósok mind nagyobb mértékben lépik túl a megengedett maximumot.

Óberling József úgy fogalmazott:

aki azt hitte, a VÉDA megoldja a hazai közlekedésbiztonság minden gondját és baját, annak túlzóak voltak az elvárásai.

A VÉDA önmagában nem old meg semmit, ahogy a rendőrség sem képes egyedül rendet teremteni az utakon.

De azért próbálkozik. Újra elővették például a szakaszos sebességellenőrzés bevezetésének tervét. Két VÉDA vagy – például az autópályán és nagy forgalmú országos főutakon – két fix ellenőrző pont, forgalom felügyeleti kamera között átlagsebességet mérnek, és minden olyan sofőrt megbüntetnek, akinek az átlagsebessége nagyobb az adott úton megengedett maximumnál. A halálos és általában a különböző súlyosságú sérüléssel járó közlekedési balesetek csaknem harmadát ugyanis – a rendőrség szerint – a gyorshajtás okozza.

Olaszországban már évekkel ezelőtt bevezettek a sztrádákon egy ehhez hasonló rendszert – amelynek következtében néhány héten belül ugrásszerűen megnőtt a szakaszhatárokon lévő éttermek, shopok és benzinkutak forgalma. Elkerülendő a bírságot, a száguldozók a különböző pihenőhelyeken „csúsztatták le” a gyorshajtással nyert időelőnyüket.

A szlovének nem vacakolnak

Dél-nyugati szomszédunk, Szlovénia hasonló gondokkal küzd, mint mi. Ők azonban drasztikusabb módszerekkel harcolnak a gyorshajtók, az ittas vezetők és a többi közlekedési bűnöző ellen.

Manfred Kepe, a szlovén rendőrség illetékesének szavai még a Kriminálexpo döntően ügyész, rendőr, bíró és közlekedési szakértő közönségét is megdöbbentették. Pedig Kepe szerint ők nem tettek mást, mint átvették a holland, a svéd és az angol rendőrség leghatékonyabb módszereit.

Például az ittas vezetők

  • 0,24 ezrelék véralkoholszintig 300 eurós bírósággal büntetendők.
  • 0,25 és 0,38 ezrelék között 600 euró a büntetés, plusz 24 órára bevonják a jogosítványát és kap még 8 büntetőpontot.
  • 0,39 és 0,53 ezrelék között a bíróság már 900 euróra bírságol, plusz 24 órára bevonják a jogosítványát és 16 büntetőpontot kap.
  • 0,54 ezrelék felett 1200 euró a büntetés, 12 órára előzetesbe kerül a részeg sofőr és kap még 18 büntetőpontot is, ami azt jelenti, hogy fél év múlva jelentkezhet új tanfolyamra, vizsgára.

Ezen felül,

  • a szlovén rendőrség nyilvántartást vezet a notórius gyorshajtókról és az ittas vezetőkről,
  • belső utasítás, hogy az autókba telepített lézeres sebességmérőket naponta átlagosan 7 óra hosszat „dolgoztatni kell”,
  • az éjszakai gyorsulási versenyeken rajtakapott autósoktól és más notórius és súlyos közlekedési bűncselekményt elkövetőktől egyszerűen elkobozzák az autójukat. „Ha jó a kocsi, eladjuk, hogy az államnak legyen pénze, ha nem piacképes, megy a présbe”, mondta Manfred Kepe.

MTI Fotó: Sóki Tamás

Feketedik a fehér könyv

Az Európai Unió úgynevezett fehér könyve előírja a tagállamoknak, hogy

2011 és 2020 között felére kell csökkenteniük a közúti balesetek halálos áldozatainak számát.

(Egy másik – még a szakértők szerint is erősen utópisztikus – elképzelés szerint az elkövetkező évtizedekben olyan állapotokat kell kialakítani a közutakon, hogy 2050 után már senki ne haljon meg közlekedési balesetben Európában.)

Az már szinte bizonyos, hogy Magyarország nem lesz képes teljesíteni a fehér könyv elvárásait. Holló és Óberling is elmondta: épp, hogy ellentétes folyamatok indultak el Magyarországon. Ahelyett, hogy évi 6–6,5 százalékkal csökkenne a balesetek, és azon belül is a halálos áldozatok száma, növekedésnek indult. Csak az idén például

7,1 százalékkal nőtt a halálos áldozatok száma az év első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához képest.

A statisztikák szerint – amelyek nemcsak a százezer lakosra jutó halálos és súlyos sérülésekkel járó balesetek arányát veszik figyelembe, hanem a motorizáció mértékét is – Magyarország közlekedésbiztonsága Európában az egyik legrosszabb.

via origo.hu

Szóljon hozzá a témához regisztráció nélkül