Visszatért a tavaly nyári időjárási katasztrófa

letöltés-24-300x169 Visszatért a tavaly nyári időjárási katasztrófa   Riasztóan egyszerűvé vált Európában az időjárási rekordok észben tartása, ugyanis csupán hetekig élnek az újabb és újabb csúcsok. A Rajna közel került ahhoz, hogy a tavalyi után idén is kétségbeejtően alacsonnyá váljon a vízállása.

Az Európát elérő újabb hőhullámban megdőlnek a hőmérsékleti csúcsok csupán néhány héttel azt követően, hogy júniusban, az előző hasonló időjárási csapásban megdőltek a korábbi rekordok - kezdirémes adatokat soroló időjárási körképét a Bloomberg. Párizs, London és Brüsszel lakói kétségbeesetten küzdenek azért, hogy lehűtsék magukat a városukban az évnek ebben a szakaszában normális hőmérsékletnél 10 Celsius-fokkal magasabb, 38-42 fokos hőhullámban. Ezek az európai városok forróbbá váltak Szingapúrnál vagy Kairónál.

A Nagy-Britanniára vonatkozó előrejelzésekarról szóltak, hogy a valaha mért legmagasabb hőmérsékletek várhatók - Franciaországban a júniusi forróságban dőltek meg az időjárás-jelentések készítése óta felállított hőmérsékleti rekordok. Összességében úgy tűnik, Európai lakói kénytelenek lesznek tudomásul venni, hogy az extrém időjárási jelenségek már csak nevükben különlegesek, ismétlődésük valójában immáron normálisnak tekinthető.

Kiszáradó folyók

A kitartó meleg miatt Európa néhány fontos folyója a kiszáradás jeleit mutatja. A Duna egyes szakaszain le kellett állítani a teherhajózást, a Rajna vízszintje közelít ahhoz az alacsony szinthez, ami tavaly rémisztgette a folyó mellett élőket. Franciaországban legalább hat nukleáris reaktor teljesítményét kellett visszafogni a hűtés nehézségei miatt, a londoni metró üzemeltetője figyelmeztette az utazókat, hogy késéseket okozhat a sínek vetemedése a extrém meleg levegő miatt.

A két egymás követő hőhullám bekövetkezése egyértelmű jele a klímaváltozásnak - véli James Screen, a dél-angliai University of Exeter klímakutatója. Az extrém forróság gyakoribbá válása a legegyszerűbb, legkönnyebben érhető jele a káros változásnak. A sorjázó forróságok felforrósították a tudományos és politikai vitát is Európában a klímaváltozásról. Nő a valószínűsége a rendkívüli intézkedéseknek, például a szén-dioxid-kibocsátási adó bevezetésének. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke kijelentette, hogy a környezetvédelem a kontinens politikai prioritásainak élére került.

Változó hangulat

Az erdőtüzek szaporodása Svédországban, a viharok egyre vadabbakká válása a mediterrán térségben, a Rajna kiszáradása megrázza a szavazókat is. Sokan csatlakoztak a klímavédelem erősítését szorgalmazó tüntetésekhez az elmúlt hónapokban. A gondok közvetlenül érezhetővé váltak a fogyasztók zsebén is: Franciaországban például február - azaz a fűtési szezon - óta nem látott szintre ugrott az elektromos energia ára a légkondicionálók és a ventillátorok intenzív használata miatt.

Ezzel egyidejűleg volt kénytelen az EdF áramszolgáltató csökkenteni egyes atomerőművei teljesítményét a túl meleggé vált hűtővíz miatt. A Rajna alacsony vízállása akadályozhatja egyes hőerőművek szénellátását vízi szállítással. És jöhet a további csapás: várakozások szerint a vízhiány rontani fogja a gabonatermést az idei szezonban. Nagy-Britanniában az üdvhadsereg arra kérte az embereket, hogy adjanak vizet és napozókrémet a hajléktalanoknak.

A szakértők szerint különösen szokatlan, hogy az idei forróságokat nem előzték meg viszonylag hosszú ideig tartó kánikulák, továbbá korábban jöttek, mint szoktak (június-júliusban augusztus helyett). Rontja a helyzetet, hogy azok a légáramlatok, amelyek normál esetben az Atlanti-óceán felől hidegebb levegőt szállítanak Európa fölé, irányt váltottak, és segítenek az afrikai forróság beáramlásában. Így válhat néhány kellemesen napos időjárást hozó nap veszedelmes hőhullámmá - fejtegeti Dim Cournou, a Vrije Universiteit Amsterdam klímakutatója.

via napi.hu

Ha további érdekes tartalmakat szeretne kapni csatornánkról, akkor kövessen minket Facebookon.

Szóljon hozzá a témához regisztráció nélkül